Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

8. Fajlagos költségek, tényadatok

109

levegővel. Legmegbízhatóbb védelem a fa anyagának előzetes telítése megfelelő tartósító szerrel.

Csővezetékhálózatok esetében elsősorban az aknák alkalmazása miatt kell mütárgyfenntartásról beszélnünk. Anyagának megfelelően az előzőkben leirtak érvényesek. A csővezetékek csatlakoI

zását, elágazását, melyeknek egy része müanyagoól alakítható, nem tekintjük műtárgyaknak.

A fenntartási munkákat lehetőleg még az őszi esőzések előtt el kell végezni. Ez az időszak munkaerő szempontjából is alkalmas, a mezőgazdasági munkák befejezése után, mivel a mü- tárgyfenntartási munkák szinte kizárólag kézi erővel történhet.

8. Fajlagos költségek, tényadatok /az 1. irodalom adatai/

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízrendezést magába foglaló komplex meliorációs beruházások kivitelezési ideje 4-6 év közé esik. Fajlagos költségük általában jelentős és igy külön vizsgálni kell a mezőgazdasági üzem anyagi helyzetét, távlati terveit.felkészültségét.

Nyilvánvalóan a kivitelezés első ütemében biztosítani kell azoknak a vízelvezető müveknek megépítését, melyek a további építési tevékenység akadályaként megjelenő felszíni vizeket eltávolítják. Ugyancsak ekkor telepitjük az erdőket, fákat,cserjéket, hiszen ezek egy bizonyos idő után hatékonyak. Ezután következik a táblásitás, úthálózat kiépicése, tereprendezés és a különböző talajjavítási tevékenység.

A meliorációs befektetéseknél általában két fő csoportot különböztethetünk meg, az egyszeri beruházást, és a folyamatos ráfordításokat. Az utóbbiak általában az üzemi költségekhez adódnak és legtöbbször felújítás, illetve fenntartás jellegűek. Arányuk - a nyugatmagyarországi tapasztalatok szerint - 4:1 /80 ill. 20 7o/ az első rész az egyszeri beruházás.

A nyugatmagyarországi tapasztalatok alapján /!/, az eddig