Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

5. Az üzemi vízrendezési létesítmények kivitelezése

99 kerülnek épitésre. A kialakult vízmosásokat rozsé- és famüvekkel, terméskő­vel kötjük meg, utófenekét pedig rőzsekolbásszal, rőzsepokróc- cal, vagy kőszórással biztosítjuk. Rendszerint a <át mögötti részben földdel is fel kell tölteni csatlakozó mederszakaszt, oár később a föliszapolódásra is számítani lehet. A kisebb gátakat rozséból vagy fából, a nagyobbakat betonból, vasbetonból készítjük. Kisebb vízhozamnál szóba jöhet szára­zon rakott terméskőgát'is. Újabban előregyártott vasbeton- és betonelemekből gyorsan és hatékonyan építhetők ezek a vizmo- sáskötő gátak. Kisebb magasságkülönbségü vízmosásnál - lényege­sen kevesebb munkával - surrantó épithető. Kialakítása hasonló a vízrendezésben és az öntözésben alkalma­zott műtárgyéval. A vizmosás medrét hordalékfogó gátakkal lép­csőzhetjük /29,ábra/. Anyagukat a helyi viszonyok határozzák meg /beton, kő, rőzse, stb./. Szőlő és gyümölcsültetvényeknél alkalmazzák a teraszozást, Szántóföldi termesztésnél általában nem gazdaságos. A teraszo— zás rendeltetése szerint lehet eséscsökkentő, viztartó és viz- vezető. Az eséscsökkentő teraszok közel vízszintesek a művelés irányában és arra merőlegesen minimális esésüek. A viztartó teraszok szintén közel vízszintesek a művelés irányában, arra merőlegesek vagy vízszintesek, esetleg enyhe ellenesésüek. A vizvezető teraszok hosszirányban lejtősek, keresztirányban el­lenesésüek. Építésüknél feltétlenül gazdaságossági számításo­kat kell végezni és figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, elsősorban a talajrombolás kérdéseit. Fontos adat, hogy kb. 12 %-os lejtés az, melyen még a talajművelő gépek biztonságo­san üzemeltethetők. A 15. táblázaton a hasznosítható területek százalékos arányát láthatjuk különböző lejtésű teraszlapok ese­tén. Az erózió elleni védelem egyik leghatékonyabb tevékenysé­ge a talajvédő talajmüvelés. Ide mindazokat a művelési módokat soroljuk, melyek a "P" értékét csökkentik. így elsősorban a vízszintes ill. közel vízszintes talajmüvelés említhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom