Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.8 A sugárzás

20002.34. ábra. A Nap sugárzási energiaspektruma a légkör felső határán (szaggatott vonal) és a Föld felszínén (folyamatos vonal)

amely 1 cm2 felületre 1 perc alatt érkezik. E szerint az energiahozam egysége: cal- •cm-4-min-1. Az energia Sí-egysége 1 J, a területé 1 m2, az időé 1 s, az időegységre jutó energiahozam pedig 1 W (1 W=1 J-s_1). A kétféle egység közötti átszámítás:

1 cal • cm-2 • min-1 = 697,8 W • m~2,

illetve

1 W • m-2 = 1,433 ■ 10-3 cal - cm-2 • min“1.

Az /0-val jelölt napállandó legújabb mérések alapján (NASA, 1971) kontrollált standard értéke 1,94 cal-cm“2-min“1, ami tehát az Sí-ben kifejezve 1354 W-m-2- nek vagy a watt ezerszeresében, kilowattban megadva 1,35 kW • m_2-nek felel meg.

A napsugárzás energiaspektrumát a Föld felszínén vizsgálva, némileg más eloszlást kapunk, mint a légkör külső határán (2.34. ábra, folyamatos vonal). Ennek lényegét a következőkben foglalhatjuk össze:

1. A légkör alján a legtöbb energiát szállító hullámhossz nagyobb, miután a légkörön való áthatolás során a rövidebb hullámhosszakban több az energiaveszteség, így pl. 40°-os napmagasság mellett 7.max = 0,55 pm, ami sárga fénynek felel meg. Alacsonyabb napállás esetén tovább növekedve a sugarak légkörön át megtett úthossza, az eltolódás már a narancs és vörös fénysugarak hullámhossz-tartományába esik.

2. A spektrumból hiányoznak a 0,3 pm-nél rövidebb hullámok. Ennek az az oka, hogy a 0,3 pm-nél rövidebb hullámhosszú sugárzást (tehát a röntgensugarak teljes

73