Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.6 Nyomásfelületek, abszolút és relatív topográfiák

2.26. ábra. AT 500 térképe (1976. február 8. 0 óra)

Miután az AT térképek a különböző magasságú szintekben fújó szél sebességét és irányát, az RT térképek pedig adott légrétegek hőmérsékletét adják meg, egyesítésükkel elemezhetjük a várható hőmérséklet-változások előjelét és nagyságát. Ha egy adott légréteg hőmérséklet-eloszlását reprezentáló RT izohipszáira ráhelyezzük a felső és alsó nyomásfelület közé eső ATizohipszáit, ezeken mint áramlási vonalakon haladva megállapíthatjuk, hogy az áramló levegő alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletű területekről érkezik-e az adott pont fölé (2.28. ábra.) Az első esetben nyilván lehűlés, az utóbbiban pedig felmelegedés várható az adott pont környezetében. Ezek az egyesített térképek nemcsak minőségi megítélést (lehűlés vagy felmelegedés következik be), hanem mennyiségi elemzést is lehetővé tesznek. Az egymásra helyezett izohipszák

62