Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.4 A légkör mozgásjelenségei
4—5 km fölött) a kétféle hőmérséklet közötti különbség elhanyagolhatóan csekély. Jól érzékelteti ezt a 2.7. táblázat, amely megmutatja, hogy a különböző magassági szintek átlagos hőmérséklete és nyomása, valamint a maximálisan lehetséges telített- ségnyi vízgőztartalom esetén mekkora a Ty — T különbsége. A virtuális hőmérséklet egyik legfontosabb alkalmazását alábbiakban mutatjuk meg. Fejezzük ki (2.3.3-l)-ből a T tényleges hőmérsékletet a ^virtuális hőmérséklettel: T = s ezt az értéket helyettesítsük be a nedves levegő sűrűségét megadó (2.3.2-5) összefüggésbe: Q = RTy í 1-0,377P RT, ' (2.3.3-2) Összehasonlítva (2.3.3-2)-t a száraz levegő sűrűségét megadó, a (2.2.2-3) formulából levezethető összefüggéssel, azonnal látjuk, hogy a nedves levegő sűrűségét ugyanazzal a képlettel számíthatjuk ki, mint a száraz levegőét, ha annak hőmérséklete helyett a virtuális hőmérsékletet vesszük. Ily módon a nedves levegő általános gázegyenlete a virtuális hőmérséklet felhasználásával p = RgTy (2.3.3-3) alakban írható fel. Az elmondottakból az is következik, hogy a légnyomás magasság szerinti változásait megadó formulákban pontosabb számításoknál a Tm középhőmérséklet helyett a két szint virtuális hőmérsékletének Tym középértékét kell figyelembe venni. A kapott nyomásértékek eltérése azonban nem túl jelentős, még az alsó, vízgőzben gazdagabb légrétegekben is néhány tized mb-on belül marad. 2.4 A légkör mozgásjelenségei Eddigi tárgyalásaink mozdulatlan, nyugalomban levő légkört tételeztek fel. Ezt a modellt két lépésben ismertük meg. Először a nyugalomban levő száraz légkörre vonatkozó meteorológiai alapismereteket rögzítettük, majd az ugyancsak nyugalmi állapotban levő, de már vízgőzt is tartalmazó nedves levegő fontosabb fizikai sajátosságait elemeztük. A légkört alkotó levegőrészecskék azonban úgyszólván soha sincsenek nyugalomban, hanem különféle mozgásjelenségek részesei. Ezek alapvetően két csoportba sorolhatók, függőleges és vízszintes irányú légmozgásokat különböztethetünk meg. 3* 35
