Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
5. Az éghajlatelemzés matematikia-statisztikai módszerei - 5.7 Hipotézisek ellenőrzése (feltevésvizsgálat)
A konfidenciahatárokat adott valószínűségi szintre vonatkoztatjuk. Ha például a normál eloszlás táblázata szerint olyan dértéket választunk, amely a 95 %-os valószínűségnek felel meg, ez azt jelenti, hogy egy adott részsokaságra vonatkozó p alapján számított Pi~P'i intervallum 95 százalékos biztonsággal lefedi a P alapvalószínűséget. Abban az esetben, ha vagy p>P2, jogosan tételezhetjük fel, hogy az esemény bekövetkezési valószínűségét a részsokaságban más tényezők befolyásolják, mint a teljes adatsokaságban, s így elvethetjük a p = P null-hipotézist. Az alábbiakban feltüntetjük a szignifikanciavizsgálatoknál szokásos és előző táblázatainkban is szereplő 5, 1, 0,1 százalékos valószínűségi szinthez tartozó d értékeket: 5% 1% 0,1% d = 1,96 2,58 3,29. Válasszuk az 5 százalékos szignifikanciaszintet, és vizsgáljuk meg, hogy előző példáinknál fenntartható-e a null-hipotézis azon állítása, miszerint az első esetben a munkaszüneti napon nem javul lényeges mértékben a látástávolság, a másodikban pedig nem mutatható ki a víz felőli szelek gyakoriságának nappali jelentős meggyarapodása, amely a tavi szél törvényszerű megjelenésére utalna. Az első példánál tehát P=40%,p = 3l %, « = 30. Az (5.7.3-1) szerint: ff p í 0,31 -0,69 30 0,084. Pj és P2 értékei az (5.7.3-2) szerint d— 1,96 figyelembevételével: P1 =0,31-1,96-0,084 = 0,15, P2 = 0,31 -1,96 -0,084 = 0,47. Amint látjuk, P értéke (0,40) belül esik a P2-Px intervallumon, tehát a null-hipotézis fenntartható, vagyis azt a megállapítást tehetjük, hogy egyes ipari üzemek tevékenységének a munkaszüneti napokon való szünetelése nem csökkenti jelentős mértékben a rossz látás fellépésének valószínűségét. A második példánál P = 0,30, p = 0,47, « = 155. Kiszámítva oyt : ff p / 0,47 • 0,53 Í55 0,040, továbbá px = 0,47 -1,96 • 0,040 = 0,35, P2 = 0,47 +1,96 • 0,040 = 0,59. Amint látjuk, P értéke (0,30) kívül esik a P2-Pl intervallumon, tehát a null-hipotézis elvethető, vagyis a tavi szél okozta nappali, tó felőli szelek valószínűségének jelentős mérvű megnövekedése regisztrálható. 319
