Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
5. Az éghajlatelemzés matematikia-statisztikai módszerei - 5.7 Hipotézisek ellenőrzése (feltevésvizsgálat)
Az első példánál x2 = 5,0, s ez a p — 5%-os valószínűségi szinten szignifikáns eltérés, ugyanis X(i)(E=5%) = 3,8, tehát a kapott %2 érték ennél nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a null-hipotézis (egyformán valószínű, hogy áprilisban a maximum-hőmérséklet a hónap első vagy második felében következik be) elvethető, nem tekinthető véletlennek az, hogy áprilisban a legmagasabb hőmérséklet a hónap második felében következik be gyakrabban. A második példánál y24) = 35,2, s ez is szignifikáns még a 0,1%-os valószínűségi szinten is, az a null-hipotézis, tehát, hogy a dombhát és a völgy éjszakai lehűlése nem különböznék egymástól, elvethető. A khí-négyzet próbának ez utóbbi alkalmazása nagyon fontos a mikroklíma-kutatásoknál, ahol a feladat igen gyakran az, hogy rövidebb idejű mérések alapján különböző mikroklíma-körzeteket határoljunk el. 5.7.2 A f-próba A /-próbát különböző statisztikai minták számtani közepének összehasonlítására alkalmazzuk. A null-hipotézis az, hogy az összehasonlítandó két minta számtani közepe (x1; x2) között nincsen jelentős eltérés, tehát azok egy azonos sokaság részeinek tekinthetők. A jellemző ún. t-érték kiszámításának képlete: t ~ (5.7.2-1) ahol S a két minta közös szórása, meghatározására a minták o1 és <r2 szórásának, valamint a minták nx és n2 elemszámának ismeretében a következő összefüggés szolgál: 5 = (»1— l)gf + (n2— l)gj n, +n9 — 2 (5.7.2-2) A meghatározott /-értékek valószínűségi mérlegelését az 5.12. táblázat segítségével végezhetjük el, a szabadsági fokok számát /-próba esetén az alábbi egyszerű összefüggés rögzíti: szf = n1 + n2 — 2. (5.7.2-3) A számítások elvégzésére lássuk a következő példát. Egy megfigyelőhelyen 5 év májusában a szombati napok középhőmérsékletére 16,6°C, a keddi napok középhőmérsékletére pedig 15,8 °C adódott. Az 5 év során mindkét naptári nap 22-szer fordult elő. A szombati napok középhőmérsékletének szórása 4,0°, a keddieké pedig 4,5°. Tehát xx = 16,6, x2 = 15,8, nx = n2 = 22, o1 - 4,0, o2 = 4,5. 316
