Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata
4.4.4 A levegő hőmérséklete A hőmérséklet legalapvetőbb éghajlati elemünk, mivel értéke érzékenyen regisztrálja a hőháztartás alakulását, s ezen keresztül sugárzási és szubsztrátum hatások komplexumával áll összefüggésben. A gyakorlat is különös érdeklődéssel fordul e felé az elem felé, miután a bioszféra jelenségei a levegő és az anyagok hőmérsékletével rég felismert kapcsolatban vannak. A levegő hőmérsékletének nagy térségií eloszlása végső soron a besugárzás meny- nyiségét megszabó földrajzi szélességtől, a tengerszint fölötti magasságtól és az óceáni és kontinentális klímahatások érvényesülésének súlyát kifejező tengertávolságtól függ. Ez az utóbbi meghatározó tényező Európa viszonylatában eléggé jól kapcsolható a földrajzi hosszúsághoz, mivel kontinensünk földgömbi elhelyezkedése olyan, hogy a földrajzi hosszúság növekedésével egyre távolabb kerülünk az atlanti-óceáni klímahatások uralma alatt álló területektől. így például a Kárpát-medence térségében a havi középhőmérsékletek eloszlását az alábbi t = A<p + B/. + Cz + D (4.4.4-1) háromváltozós lineáris egyenlet kielégítő pontossággal leírja. Az egyenletben t a °C- ban kifejezett havi középhőmérséklet, cp és X a fok egységben megadott földrajzi szélesség, illetve hosszúság, z a tengerszint fölötti magasság hektométerekben. A (4.4.4-1) egyenlet konstansainak havi értékeit a 4.25. táblázat tartalmazza. 4.25. táblázat. A (4.4.4-1) egyenlet konstansai J. F. M. Á. M. J. J. A. Sz. O. N. D. A-0,60-0,45-0,74-0,82-0,69-0,77-0,90-0,86-0,80-0,76-0,66-0,41 B-0,27-0,14-0,06 0,08 0,12 0,12 0,09 0,09 0,06 0,04-0,04-0.17 C-0,24-0,37-0,56-0,63-0,66-0,65-0,63-0,61-0,55-0,46-0,42-0,31 D 31,9 24,3 41,9 48,4 46,8 53,6 62,3 59,7 53,3 46.2 37,2 23,4 Az A és B konstansok az 1° szélesség-, illetve hosszúságkülönbségre jutó hőmérséklet-változást jelzik, a C konstans pedig nem más, mint a 100 méterre eső függőleges menti hőmérsékleti gradiens. Megállapítható az adatokból, hogy a Kárpát-medence térségében 1° szélesség növekedésnek évszaktól függően 0,4—0,9°C hőmérsékletcsökkenés felel meg. A földrajzi szélesség változása legerőteljesebben a nyári hónapok középhőmérsékletét befolyásolja. A földrajzi hosszúság hatása a hőmérsékletre az év során nem egyértelmű. A (4.4.4-1) egyenlet B konstansának téli félévi negatív és nyári félévi pozitív értékei azt jelzik, hogy egy azonos szélességi kör mentén télen a hosszúság növekedésével, azaz nyugatról kelet felé haladva csökken, nyáron pedig emelkedik a hőmérséklet. Ez a jelenség az óceáni és kontinentális klíma alapvető sajátosságát 266
