Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.3 A Föld éghajlati képe
4.3 A Föld éghajlati képe A következőkben Trewartha felosztása szerint rövid áttekintést adunk Földünk éghajlatáról. 4.3.1 Trópusi nedves éghajlatok Jellemzőjük, hogy a hőmérséklet sohasem süllyed fagypont alá, s a leghidegebb hónap középhőmérséklete is magasabb 18°C-nál. A hőmérséklet évi járása kiegyenlített, viszonylag csekély az évi hőmérsékleti ingás. Évi csapadékuk általában lOOOmm- nél több, szinte kizárólag záporos esőkből származik. Trópusi esőerdő éghajlat Az évi középhőmérséklet magas, 25—28 °C között váltakozik. Éven belüli ingás alig mutatkozik, a leghidegebb és legmelegebb hónapok középhőmérsékletei között alig találunk 2—3°-nál nagyobb eltérést. A legmelegebb évszak a zenitális napdelelést követő időszakban, áprilisban és októberben alakul ki. A napi hőmérsékletjárás rendkívül szabályos, az átlagos napi maximum- és minimum-hőmérsékletek közötti különbség 8—12°. Az egész éven át egyenletesen magas hőmérséklet ellenére is ritkák a 35 °C-nál erősebb felmelegedések (a mérsékelt öv jelentős részén ennél magasabb maximumok fordulnak elő), de éjszaka sem süllyed a hőmérséklet 20—25 °C-nál alacsonyabbra. A magas hőmérséklet nagy vízgőztartalommal és magas relatív nedvességgel társul, ezért nyomasztó a fülledtség. A levegő nedvességének a telítettséghez közeli állapota miatt az éjszakai lehűlés gyakran hoz létre ködöket és igen kiadós harmatot. Csapadéka bőséges, az évi összeg az éghajlati zóna túlnyomó részén 2000—4000 mm között váltakozik. Az eső éven belüli eloszlása meglehetősen egyenletes, bár az övezethez tartozó afrikai területeken elsősorban felismerhető két csapadékosabb és két kissé szárazabb évszak. A csapadékosabb időszakok általában a tavaszi és őszi legmagasabb napállásokhoz kapcsolódnak (ún. zenitális esőzések), illetve azokat 1—2 hónapos késéssel követik, aszerint, hogy az ITCZ mikor halad át a szóban forgó egyenlítői övezet fölött. A csapadékot a rendszeresen megismétlődő konvektiv záporok adják, amelyek a már délelőtt kifejlődő Cb felhőzetből a kora délutáni órákban hullanak. Megemlítjük, hogy ezek csapadékhozama csak ritkán éri el a 100 mm/nap intenzitást, általában 1—2 óra alatt lehulló 30—50 mm-es záporesők gyakori fellépéséből ered a trópusi esőerdő övezet bő évi csapadéka. Eléggé elterjedt hiedelem, hogy itt mindennap esik az eső („mindennapos esők öve”), holott ez távolról sincsen így, évi 230—240 csapadékos napnál több általában sehol sem fordul elő, vagyis átlagosan minden harmadik nap csapadékmentes. 239
