Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja
A számítás elvégzésére a log p2 = log p! -0,01485 — ■* m formula szolgál. A számítás eredményét az alábbi kimutatás tartalmazza: 0 km t = 20 °C 1013 mb 1 km 900 mb 3 km 705 mb 5 km 534 mb 9 km 301 mb (Po P9 km) 712 mb Mint látható, a trópusi meleg levegőben kisebb a függőleges nyomáscsökkenés, mint a hideg sűrűbb sarki levegőben. Ennek következtében, ha a felszínen azonos légnyomást tételezünk fel, a magasban egy adott szintben a hideg légoszlopban alacsonyabb a nyomás, mint a meleg légoszlopban (3.19. ábra). A hőmérséklet övezetes eloszlása tehát a szabad légkörben me- ridionális irányú bárikus gradienst eredményez, vagyis a szélességi körökkel párhuzamos izobár- vagy izohipsza konfigurációt hoz létre, s a magas nyomás (az É-i félgömbön) délen, az alacsony északon található. A súrlódási réteg fölött ennek a bárikus mezőnek nyugati áramlás felel meg. A közölt adatokból az is kitűnik, hogy a vízszintes bárikus gradiens a magassággal növekszik. Ugyanezt kapjuk egy adott nyomásfelület izohipsza gradiensére felület magassága a következő: t = —10 °C 1013 mb zip Omb 888 mb 12 mb 675 mb 30 mb 492 mb 42 mb 256 mb 45 mb 757 mb is. A bemutatott esetben néhány nyomást = 20 °C / = -10°C A 850 mb 1500 m 1230 m 270 m 700 mb 3050 m 2580 m 470 m 183