Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők
d) Advekció. Az advekció lényegében ugyanaz a fizikai folyamat mint a konvekció, a meteorológiában azonban a két fogalmat mégis elkülönítjük, mert amíg a konvekció a függőleges irányú hőcsere megjelölésére szolgál, a termikus advekción a horizontális irányú hőcserét értjük. Általában advekciöról beszélünk, ha horizontális irányban különböző sajátosságú légtömegek helyeződnek át. Ha például egy hely fölé az eredetileg ott tartózkodó levegőnél magasabb hőmérsékletű érkezik, az a felszínnek hőenergiát ad le, tehát az advekció ez esetben a talaj számára hőbevétellel jár. Ellenkező esetben, vagyis ha hidegebb légtömegek kerülnek fölé, az idejutott levegő a talajtól hőt vesz fel. A talaj- felszín számára tehát az advekció az első esetben hőenergiát juttat, az utóbbiban hőenergiát von el attól. Az advektív hőenergia-szállítást Földünkön a lég- és tenger- áramlások bonyolítják le. Az advektiv hőszállítás mennyisége az áramló közeg adott sűrűsége és fajhője esetén arányos a vízszintes hőmérséklet-különbséggel és a levegő vagy víz áramlási sebességével. Általánosságban az alábbi típusú összefüggés határozza meg: Qa — konstans (T, —7\) • v, (3.1.3-6) ahol v a T2 és 7j hőmérsékletű függőleges felületekre merőleges áramlás sebessége. Ha az áramlás a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb hőmérséklet felé irányul, meleg advekció, ellenkező esetben hideg advekció áll fenn. A konvekció és advekció folyamata voltaképpen bizonyos tulajdonságok kicserélődését írja le. A vizsgált esetekben ez a tulajdonság a levegőmolekulák hőenergiakészlete volt. Hasonló típusú egyenletek írhatók fel a levegő vízgőztartalmának, portartalmának és egyéb szennyezőanyag-tartalmának kicserélődésére is. Ezek konvekciója és advek- ciója épp úgy fennáll, mint a hőenergia konvektiv és advektív szállítása. Valamely rendszerben hőbevétel és hőkiadás nem csak az ismertetett folyamatok útján történhet, hanem nagy szerepe van abban a latens hőenergia realizálódásának. Latens (rejtett vagy lappangó) hő jelentkezik a víz fázisátalakulásai során, amely részint a környezetnek leadott, részint a környezetből felvett energiákban realizálódik. A víz különböző fázisátalakulásai légkörünkben, a talaj felszínén, valamint a talaj levegőt és vizet tartalmazó üregeiben állandóan zajló folyamatok. E fázisátalakulások a következők: 1. párolgás, 2. kondenzáció, 3. fagyás, 4. olvadás. Tömegegységnyi (1 kg) víz fázisátalakulásait a következő energiamennyiség fel- szabadulása ( + ), illetve felvétele ( —) kíséri: párolgás —2,5 • 106 joule, kondenzáció -j- 2,5 • 10° joule, fagyás + 3,35 • 105 joule, olvadás — 3,35 • 103 joule. 148
