Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők
tehát nem látható (magas hőmérséklet esetén, pl. izzó vasnál a kisugárzás már a rövi- debb, látható hullámhosszak tartományában következik be). A kisugárzás a világtér felé irányul és a levegőn keresztül megy végbe. A légkörben levő gázok és a vízgőz a kisugárzó energia egy részét elnyelik, s az elnyelt energia egy részét ugyancsak hosszú hullámon visszasugározzák a felszínre. A visszasugárzással csökkentett kisugárzás a tényleges vagy effektiv kisugárzás. b) Molekuláris hővezetés. A hővezetés, szemben a sugárzással, a hőenergia-szállításnak olyan módja, amely közvetítő anyagot igényel és úgy megy végbe, hogy a hőátvitel molekuláról molekulára történik, miközben a test mint összefüggő egész, nyugalomban marad. A molekuláris hővezetéssel szállított hő mennyisége valamely anyagban két egymástól L távolságra levő egységnyi területű keresztmetszet között egyenesen arányos az L távolságra eső AT hőmérséklet-különbséggel és fordítottan arányos a távolsággal: QA J.m-’-s-1) = (3.1.3-3) ahol a A konstans a vizsgált anyag hővezető képessége. A^t fejezi ki, hogy 1 m távolságra levő két egységnyi (1 m2) területű keresztmetszet között 1 fok hőmérséklet-különbség esetén, 1 másodperc alatt hány joule hőenergia halad át. Egysége: • K-1*s-1. Néhány, a földfelszínt alkotó főbb anyag és a levegő hővezető képességét, valamint q sűrűségét és c fajhőjét a 3.6. táblázat tartalmazza. A hővezetés a me3.6. táblázat. Hőtani állandók Anyag X (J-m-1 -K“1 -s-1) 0 (kg -m-3) c (m2 -s"2 -K-1) Gránit 4,61 2600 837 Víz 0,63 1000 4187 Jég 2,30 900 2135 Friss hó 0,08 100 2135 Régi hó 0,29 400 2135 Nedves homok 1,68 1600 1250 Száraz homok 0,17 1400 837 Humusz 1,26 1300 1834 Nedves réti talaj 0,84 1500 3350 Száraz réti talaj 0,06 1500 1834 Levegő 0,02 1,3 1005 legebb felülettől a hidegebb felé irányul. Ha pl. egy talajréteg felső szintjén a hőmérséklet magasabb mint az alsóbb szintekben (nappal), Qv hőenergia-bevételt jelent e talajréteg számára, előjele pozitív. Éjszaka a hőmérsékleti rétegződés általában fordított, tehát a talajréteg hőenergiát ad le a felszínen keresztül a levegő felé, így a vizsgált talajrétegre vonatkozó Qv negatív előjelű lesz. 10 Éghajlattan 145
