Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők

Először az E, rövidhullámú egyenleget határozzuk meg a (3.1.2-2) összefüggés alapján: Et (MJ -m“2 -hónap-1) = 633(1 -0,2) = 506. Ezután az Eh effektiv kisugárzást számítjuk ki. Kivesszük a 3.5 táblázatból az adott hőmérséklethez tartozó Er értéket (404,7 J •m-2-s_1), ezt és a többi paraméterek értékét behelyettesítve a (3.1.2-7) munkaformulába kapjuk: Eb (J-m-’-s-1) = [404,7(0,254-0,005-14,5)] -<1-0,75 -0,51) = 45,196. Mivel a 30 napos hónapban 2,592 • 106 s van, Eh értékét ezzel megszorozzuk: Eb = 4,5196-10 - 2,592-106 = 11,715 ■ 10’(J-m“2-hónap“1) = 117,15(MJ -m“2-hónap“1). A (3.1.2-5) összefüggés szerint nyerjük az alkalmazott modell alapján a keresett sugárzási egyenleg értékét: E, = Er — Eb = 506-117 = 389 (MJ -m"2-hónap“1). A sugárzási egyenleg számításánál a problematikus rész elsősorban az effektiv ki­sugárzás meghatározása, míg a rövidhullámú egyenleg jóval megbízhatóbban állít­ható elő. Ezért az effektiv kisugárzás számítására azóta, hogy annak mérése már vi­szonylag sok helyen biztosított, igen sok empirikus formulát vezettek le, s azokat a konkrét mérések gyarapodásával egyre pontosítják. Ezek ismertetése azonban már meghaladná könyvünk célkitűzését. 3.1.3 A hőháztartás Az energia megmaradásának törvénye szerint valamely energetikailag egyensúly­ban levő anyagi rendszerben az energiák összege állandó. Ennek értelmében egyen­súly esetén a rendszer által felvett különböző energiák összege egyenlő a rendszer által leadott energiák összegével. Az energiának számos megjelenési formája lehetséges (pl. hő-, mechanikai, elektromos stb. energiák), az egyes energiafajták átalakulhat­nak egymásba, de a rendszeren belül összes mennyiségük nem változik meg. Légkörünk és a Föld felszíne a Naptól rövidhullámú elektromágneses sugárzással energiát kap, ez az aktív felszíneken alakul át hőenergiává. Az energiák bevétele, át­alakulása és átadása szüntelenül zajló fizikai folyamatok, ezek nélkül nem is lenne idő­járás, hanem légkörünk állapota állandóan azonos maradna, s így éghajlatról sem beszélhetnénk. A hőháztartás azokat az energiabevételeket, átalakulásokat és kiadásokat konkre­tizálja, amelyek érzékelhető megnyilvánulása a vizsgált rendszer hőkészletében mutat­kozik meg. Az energia megmaradásának törvénye alapján egy adott rendszerre, adott időtar­tamra érvényes az alábbi mérlegegyenlet: AEb-AEk = ±AE„ (3.1.3-1) 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom