Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők

Először az E, rövidhullámú egyenleget határozzuk meg a (3.1.2-2) összefüggés alapján:

Et (MJ -m“2 -hónap-1) = 633(1 -0,2) = 506.

Ezután az Eh effektiv kisugárzást számítjuk ki. Kivesszük a 3.5 táblázatból az adott hőmérséklethez tartozó Er értéket (404,7 J •m-2-s_1), ezt és a többi paraméterek értékét behelyettesítve a (3.1.2-7) munkaformulába kapjuk:

Eb (J-m-’-s-1) = [404,7(0,254-0,005-14,5)] -<1-0,75 -0,51) = 45,196.

Mivel a 30 napos hónapban 2,592 • 106 s van, Eh értékét ezzel megszorozzuk:

Eb = 4,5196-10 - 2,592-106 = 11,715 ■ 10’(J-m“2-hónap“1) = 117,15(MJ -m“2-hónap“1).

A (3.1.2-5) összefüggés szerint nyerjük az alkalmazott modell alapján a keresett sugárzási egyenleg értékét:

E, = Er — Eb = 506-117 = 389 (MJ -m"2-hónap“1).

A sugárzási egyenleg számításánál a problematikus rész elsősorban az effektiv kisugárzás meghatározása, míg a rövidhullámú egyenleg jóval megbízhatóbban állítható elő. Ezért az effektiv kisugárzás számítására azóta, hogy annak mérése már viszonylag sok helyen biztosított, igen sok empirikus formulát vezettek le, s azokat a konkrét mérések gyarapodásával egyre pontosítják. Ezek ismertetése azonban már meghaladná könyvünk célkitűzését.

3.1.3 A hőháztartás

Az energia megmaradásának törvénye szerint valamely energetikailag egyensúlyban levő anyagi rendszerben az energiák összege állandó. Ennek értelmében egyensúly esetén a rendszer által felvett különböző energiák összege egyenlő a rendszer által leadott energiák összegével. Az energiának számos megjelenési formája lehetséges (pl. hő-, mechanikai, elektromos stb. energiák), az egyes energiafajták átalakulhatnak egymásba, de a rendszeren belül összes mennyiségük nem változik meg.

Légkörünk és a Föld felszíne a Naptól rövidhullámú elektromágneses sugárzással energiát kap, ez az aktív felszíneken alakul át hőenergiává. Az energiák bevétele, átalakulása és átadása szüntelenül zajló fizikai folyamatok, ezek nélkül nem is lenne időjárás, hanem légkörünk állapota állandóan azonos maradna, s így éghajlatról sem beszélhetnénk.

A hőháztartás azokat az energiabevételeket, átalakulásokat és kiadásokat konkretizálja, amelyek érzékelhető megnyilvánulása a vizsgált rendszer hőkészletében mutatkozik meg.

Az energia megmaradásának törvénye alapján egy adott rendszerre, adott időtartamra érvényes az alábbi mérlegegyenlet:

AEb-AEk = ±AE„ (3.1.3-1)

143