Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.1 A Föld légköre
2.1. táblázat A légköri levegő felszínközeli összetétele Gáz Vegyjel Térfogatszázalék Minősítés fő összetevő nyomgáz állandó változó erősen változó Nitrogén N2 78,084 + 4Oxigén o2 20,946 44Argon Ar 0,934 + 4Neon Ne 1,818-10-» + 4Hélium He 5,24 - IO“4 + + Kripton Kr 1,14-10-* + 4Xenon Xe 8,7-10-« + 4Szén-dioxid co2 0,032 + 4Metán ch4 2-10-* + 4Hidrogén h2 L/1 © 1 + 4Dinitrogén-oxid n2o 2,5-10-» + 4Ózon o3 0-5 -10-« + 4Vízgőz h2o 0 1 4^ + 4Szén-monoxid co 0-2-10-« + 4Nitrogén-dioxid no2 7 0 co 1 O + 4Ammónia nh3 0 1 © 1 + 4Kén-dioxid so2 0-2-10-7 + 4Kén-liidrogén h2s 0-2-I0-7 4499,998 százalékát töltik ki. A nyomanyagok szerepe — kivéve a vízgőzt és az aeroszol részecskéket — meteorológiai szempontból alárendelt, vizsgálatukkal a geokémia (közelebbről levegőkémia) tudománya foglalkozik. 2.1.3 A légkör kiterjedése és tömege Légkörünk felső határának magasságát megállapítani nem lehet. A levegő sűrűsége s így a térfogategységben levő levegőmolekulák száma a magassággal egyre jobban csökken, s végül a légkör éles határ nélkül megy át a bolygóközi térbe. Megkísérelték elméleti számításokkal meghatározni a légkör vastagságát (milyen távolságban egyenlő a gravitáció, azaz a Föld vonzóereje a földforgásból származó taszító erővel a centrifugális erővel), de ezek a számítások sem adnak megbízható támpontot. Bonyolítja a helyzetet az, hogy a légkör pillanatnyi kiterjedését különböző napszakos, évszakos és aperiodikus változások is befolyásolják. így például légkörünk a napsugárzásnak kitett nappali félgömbön kidudorodik, az árnyékos oldalon pedig belapul a talajközeli hőmérséklet-változások hatására. 13
