Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.3 Kondorosy Pál–Papp Gábor–Dr. Zsámboki Lajos: Terhelések és hatások felvétele, a műtárgy üzemi állapotai
A DV -hoz maximális talajvizszinthez tartozó nyugalmi föld- max nyomás és nyomóerő (L. 3.25 ábra): 0,6.20.0,49 = 6,6 kN/m2 nedves talaj fajlagos nyomása: 2,4.12.0,49 = 15,8 kN/na Egy folyóméter falra ható nyomóerő: E = — 6,6 + 6,6 . 2,4 + . 2,4 = 36,78 kN/m ny 2 2 Ipolyi duzzasztómű (L. 3.23 és 1.7 ábrát) r Az oldalfalakra ható földnyomás akkor lesz a legnagyobb, ha az Ipoly vizszintje - ami a talajvizszinttel azonosnak vehető - a legalacsonyabb. Felhívjuk a figyelmet, hogy a "legnagyobb" jelző csak a száraz talaj fajlagos nyugalmi földnyomására vonatkozik. A falra ható tényleges legnagyobb nyomást a vizalatti fajlagos nyugalmi nyomás és a viznyomás szuperpozíciójaként kapjuk. Az Ipoly kisvizhozama 0,2 m’Vs-nak vehető, ami gyakorlatilag nulla vizoszlop magassággal folyik át a leeresztett billenőtáblán. így a minimális talajvizszint 157, 70-nek vehető (L. 3.23 ábra). A műtárgy rézsüs munkagödörben készül el, s a visszatöltésre iszapos homokot használnak fel. Az oldalfalak felső pontjait a vastagságuk (2m), valamint a kezelőhíd megtámasztó hatása miatt el nem mozdulónak kell tekinteni, ezért az aktiv földnyomás nem' tud kialakulni, igy itt is a nyugalmi földnyomást számítjuk. rtsz - 19 kN/m ; T = 11 kN/m1 u tva fi = 30° ; A y = 0,5 (nyugalmi földnyomás tényező). Balparti földnyomás és nyomóerő (L. 3.26 ábra) száraz talaj fajlagos nyomása: 5,8 . 0,5 . 19 = 55,1 kN/m2 nedves talaj fajlagos nyomása: 1,95 . 0,5 . 11 = 10,7 kN/m2 78
