Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.2 Papp Gábor: A műtárgyak kialakítása és szerkezeti méreteinek a felvétele

A vizugrás mértékadó hosszát a 3. táblázat utolsó oszlopának a legnagyobbik értékéből a Smetana-képlet alapján kapjuk:

1=6 (h - h ) = 6 . 2,15 = 12,90 m

Megjegyezzük, hogy a Safranec-képlettel hosszabb vizugrást kapnánk, de vele és a hidraulikai számítás valószínűtlen alapmodelljével indokolatlanul hosszú, és igy gazdaságtalan műtárgyat alkalmaznánk.

Végül a gátról lebukó q = 19 mVs vizsugár utjának vízszintes vetülete

2<p + f >

g

= 4,55 m

(3-21)

valamint a szerkezeti hossz

L = (M + 0,25) . tgl0° = 2 . 0,18 = 0,36 m, sz ____________

a

hol 0,25 m a küszöbszint és a csaptengely távolsága.

A fenti adatokból az utófenék hossza (L. 3,12 ábrát)

L = Al + 1_ + 1

+ 1

2

c sz

L = 1,29 + 12,90 + 4,55 + 0,26 = 19 m

(3-22)

Ezzel az utófenék vizfolyásirányu méretét mindhárom duzzasztóműnél meghatároztuk.

3.2 A műtárgyak kialakítása és szerkezeti méreteinek a felvétele

A műtárgy szerkezeti méreteinek felvétele összetett tervezési feladat. A tervezés során együttesen kell értékelni a hidraulikai, az erö- tani, az állékonysági, a szerkezeti, az üzemeltetési és az ideiglenes elzárás szempontjait. Ebben a pontban a fenti kérdéseket külön-külön is elemezzük, majd azok végeredményeként meghatározzuk a Méhész patak 3 + 910 km-es szelvényében építendő duzzasztómű műtárgyának kereszt- és hossz-irányú méretét a sik- és a szegmenstáblás tipusu elzárásra, továbbá az Ipoly 125 + 200 fkm szelvényébe építendő billenőtáblás fő- elzárásu duzzasztómű műtárgyának kereszt- és hossz-irányú méretét.

63