Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása

Elsőként a Méhész patak 3 + 910 szelvényében építendő duzzasztó utófenekének hossz-irányú méretét határozzuk meg sik- és szegmenstábla alatti átfolyás esetén. A hidraulikai jellemzőket - az 1^, h^ kontrákéi ós távolságot, ill. mélységet, a Q, q tényleges, ill. fajlagos átfolyó

vízhozamot, h , h összetartozó vizugrás mélységeit, az 1 hosszat - i. z z

/ közvetett utón előre felvett "a" táblanyitási magasságból a DV =

= LNV-hez tartozó H = 2,4 m felvizi vízmélységből és a 3.2 ábra szerinti alvizi vizhozamgörbéből számítjuk. A számítás során a felvizi meder teljes (potenciális és kinetikai) energiatartalmát figyelembe vesz- szük.

Első változatként az a = 0,6 m táblanyitáshoz és H = 2,4 m felvizi mélységhez (sik utófenék feltételezésével) tartozó hidraulikai jellemzőket számítjuk.

A h kontrakciós vízmélység a c

h = y a c '

(3-10)

képlettel számítható, ahol az y kontrakciós tényezőt a [14] 18- A táblázatából vettük;

y = f (|) = 0,622

így h = 0,622 . 0,6 = 0,37 m. A táblanyitás vízhozamát a felvizi meder teljes energiatartalmának a figyelembevételével, szabad átfolyás feltételezésével a \

Q = f a.B 2gH (3-11)

képlettel számoljuk (L. [14] ). A (3-ll)-ben sebességtényező értéke küszöb nélküli átfolyás esetén 0,96, a kontrakciós tényező értéke a

JiL

(

(3-12)

képletből kapható (jelen esetben = 0,582), B = 5,5 m a nyílás szélessége, mig H = 2,4 m a felvizi vízmélység. Fenti adatokkal (3-ll)-ből Q = 12,70 m3/s-re adódik. Ehhez a vízhozamhoz a 3.2 ábrán h =1,7 m alvizi vízmélység tartozik. -------------53