Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása

3.8 ábra

Elvi ábra az oldalkontrakció számításához

Az alábbiakban az Ipoly-i duzzasztó árvizlevezeto szelvényének tervezésével foglalkozunk. Mivel az Ipoly szélesebb vízfolyás mint a Méhész patak, itt a jégtáblák kialakulása valószínűbb, ezért az árviz- levezető szelvény kialakításánál erre is figyelemmel kell lenni. A tervezés kiinduló adatai:

1. Az 1.4 ábrán látható, hogy a duzzasztómüvet előzetesen a folyó 860 m hosszú szabályozott szakaszán a 125+200 fkm szelvényébe helyezték el.

2. Vízfolyásra merőleges irányban az egy nyílású vasbeton műtárgy az árvízvédelmi vonalak között asszimetrikusan elhelyezkedő főmederben van. Az alaplemez felső síkját a távlati folyószabályozási tervbe is beillesztve, valamivel a jelenlegi fenékvonal alá (L. 1.5 ábra) a 157,40 szintre tervezték.

3. A hidrológiai előtanulmány szerint a főmeder 1%-os árvízi vízhozama 190 m^/s, a jobb oldali hullámtéré 90 ma/s. Ennek megfelelően a teljes szelvény 1%-os árvízi vizhozama 280 m^/s, amely 161,80 szinten vonul le. Az eredeti és a tervezett árvizlevonulási szelvényt a fontosabb meder és hidraulikai adatokkal, a 3,9 ábrán foglaltuk össze. A főmederben az árvízi vízhozamhoz tartozó számított középsebesség v =

= 1,94 m/s.

Az ismertetett adatokból az árvizlevezeto szelvény magassága H = 161,80 - 157,40 = 4,4 m-re adódik. A szélességének megállapításánál a folyó felső szakaszán levő műtárgyak (hidak, duzzasztómüvek) nyílásait vesszük alapul, amelyek a jéglevezetés szempontjából is megbízható adatokat nyújtanak. így a már beépített műtárgyak tapasztalatai alapján B = 10 m széles nyílás elegendőnek bizonyul. Fenti adatokkal a főmeder árvizlevezeto szelvényének területe; A =4,4 . 10 + 5,3 . 2,3 = = 56,2 m2 (L. 3.9 ábra). 1

49