Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés
3. FELADATBELI DUZZASZTÓMŰVEK TERVEZÉSE Ebben a fejezetben a tervezési feladatként kitűzött duzzasztóművel kialakításait, az egyes szerkezeti részek, a technológiai berendezések részletes hidraulikai, erőtani számításait végezzük el, majd a számításokkal igazolt szerkezeti méretek alapján elkészítjük a duzzasztómüvek általános elrendezési terveit. Az alábbiakban összefoglaljuk a tervezés módszertanára és jelöléseire vonatkozó gyakorlatunkat. 1. A vízépítési oktatásban nem egységes g vízfolyás irányának hossz-szelvénymenti ábrázolása. Egy jegyzeten belül is gyakran előfordul, hogy az egyik ábrán a műtárgy alvizi vége a bal oldalon van - jobbról balra történő vízfolyás ábrázolás esetén - a másik ábrán pedig fordítva. Az ilyen rendszertelenség megnehezíti az egy dokumentáción belüli tervek áttekintését, azonosítását és az ellenőrzését. Tervezési segédletünkben követjük az MSZ 15355-62 "Vízépítési tervek rajz-jelei" szabvány előírását, mely szerint a hossz-szelvényt a fenékvonal balról- jobbra történő emelkedésével kell ábrázolni. A hossz-szelvénnyel összhangban ábráinkon a műtárgy alvizi vége egységesen a bal oldalon van. 2. A duzzasztómű egyes szerkezeti elemeinek a méreteit, a tervezés alkalmával a hidraulikai, az erőtani és az üzemi követelmények egyidejű kielégítése alapján fokozatos közelítéssel lehet megállapítani. A tervezési segédletben csak a végleges szerkezeti méretekkel végrehajtott számítást közöljük, a fokozatos közelitő számításokat nem. 3. A Méhész pataki duzzasztómű magasságai az Adria-i, az Ipoly-i duzzasztóműé a Balti alapsikra vonatkoznak. Az alapsikokat az ábráinkon nem tüntetjük fel. 4. A tervezési segédletben, céljának megfelelően elsősorban a tervezés gyakorlati kérdéseit ismertetjük, a számításokat általában levezetett képletekkel végezzük, a kapcsolódó elméleti problémákra csak irodalmi utalást adunk. 37