Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Papp Gábor: Összefoglaló műszaki leírás
5.2.1 Geodéziai adatok Az Ipoly érintett szakaszának részletes felmérése sztereografikus vetületi rendszerben történt megadott határkövek figyelembevételével. Magassági alappontként a Rákos-puszta-Litke közötti vasútvonal 931+20 szelvényében levő áteresz DNY-i végében elhelyezett 31167 sz. vasgombot használtuk fel, amelynek magassága 168,792 m (Balti). A felmérési adatok alapján M = 1 : 500 méretarányú helyszín- rajzót és M = 1 : 10Ő méretarányú keresztszelvényeket lehetett szerkeszteni. A tervezett duzzasztómű kitűzését a kitűzési vázlat alapján lehet elvégezni. A felhasználható pontok száma, magassága és vízszintes koordinátái a koordináta jegyzékben lettek rögzítve. A terv Balti alapsíkot használ. 5.2.2 Talajmechanikai adatok Az Ipolyon a létesítendő műtárgy közelében talajfeltáró fúrások készültek. A lemélyitett fúrások alapján a tér szint közelében 2,60-6,50 m között változó vastagságú, puha állapotú agyag, iszap, iszapos homok és homokliszt öntéstalajok találhatók, amelyek Ipoly-hordalékok. Ez alatt kb. 8,90 - 9,50 m mélységig szürke kövér agyag és homokos közepes agyag következett, helyenkénti cementálódás nyomaival. A mélyebben fekvő iszapos homokliszt, iszap és finomhomok talajok tömörek és cementálódást mutatnak. A lemélyitett fúrásokban a talajvíz a 159,48 - 160,11 m szintek között jelentkezett. A talajvíz függvénye a mindenkori Ipoly vízállásnak. A talajvíz szintje kis késleltetéssel követi az Ipoly vizszintjeit, ezért mértékadó talajvizszintnek az Ipoly eddigi észlelt legnagyobb vizszintje tekinthető. 5.2.3 Vízjárási alapadatok a duzzasztómű szelvényében Az Ipoly szabályozott medrét az 5%-os előfordulási valószínűségű Q 5% = 210 m3/s, a duzzasztómüvet pedig az 1%-os előfordulási valószínűségű nagyvizhozamra Q 1% = 280 m3/s kell kiépíteni. A duzzasztómű szelvényében (125 + 200 fkm) mértékadó árviz- szintnek tekinthető a meglevő (I. jelű) vizkivételi műnél 1974. okt. hóban mért legnagyobb vizszint (LNV). Ennek értéke: 163,26 m. A folyó vízjárására jellemző vizhozamtartóssági görbét a vizsgált szelvényre vonatkozóan az 1.6 ábrán tüntettük fel. A szabályozott Ipoly meder fenékesése: 0,5%. 244
