Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Papp Gábor: A duzzasztómű fogalma, funkciója, kialakítása szerkezeti részei, technológiai berendezése
2. A DUZZASZTÓMŰ FOGALMA, FUNKCIÓJA, KIALAKÍTÁSA, SZERKEZETI RÉSZEI, TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSE Ebben a fejezetben a duzzasztóműnek a vízfolyás vízjárása szabályozásában betöltött szerepét, alaprajzi, hossz- és keresztmetszeti kialakításainak alapeseteit, a műtárgy részeit és a technológiai berendezését ismertetjük. Itt a hangsúlyt a duzzasztómű általános ismertetésére, valamint az egyes mütárgyrészek szerkezeti, statikai, és hidraulikai szerepének a megvilágítására helyezzük. A fentiekkel kapcsolatos részletkérdéseket majd a tervezés alkalmával a 3-dik fejezetben tárgyaljuk. A duzzasztómű a vízfolyás medrét keresztben elzáró viz szintszabályozó műtárgy. Funkcionális szerepe: a felvizszint közel állandó szinten tartása a természetes vízfolyások időben változó vízhozamának szabályozott továbbengedése mellett, valamint az árvízi vízhozamok és a jég viszonylag alacsony önduzzasztással történő levezetése. Létesítésének különböző céljait, a célok szerinti alapvető kialakításaikat [l7, 18, 19j tartalmazza. Jelen tervezési segédletben csak a kisebb nem hajózható, főleg síkvidéki jellegű, szélesebb hullámtérrel nem rendelkező vízfolyásokon önálló műtárgyként épülő, elsősorban vizkivételi célú duzzasztómüvek ismertetésével és tervezési kérdéseivel foglalkozunk, így nem tárgyaljuk a több feladatú duzzasztómüvek olyan létesítményeit, mint a vizerőtelep, vagy a hajózsilip. A fenti célú duzzasztómüvek kiegészítő létesítményei a vizkivételi műtárgyak. Ezek lehetnek szivattyútelepek a hozzájuk tartozó szivó- nyomó vezetékekkel és szerelékeikkel, továbbá gravitációs vízkivételnél a zsilipek az elvezető-, vagy tápcsatornákkal. 2.1 A duzzasztómű általános kialakítása, szerkezeti részei A leirt célú duzzasztómüvek alaprajzi, hossz- és keresztmetszeti általános kialakításainak két alapesetét, a szerkezeti részeket - azok megnevezéseivel - a 2.1 és a 2.2 ábrán foglaltuk össze. 19
