Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

1. Papp Gábor: Tervezési feladatok ismertetése

1.6 ábra

Vizhozamtartóssági görbe az Ipolyi duzzasztómű szelvényében

Az 1. és a 2. jelű szivattyús vizkivételi müvek együttes kapacitása 0,56 m3/s.

Az Ipolyon a létesítendő műtárgy közelében talajfeltáró fúrásokat végeztek. Ezek alapján a felső 2,6-6,5 m vastagságban az Ipoly hordalékai, öntéstalajai találhatók: amelyek puha barna, illetve szürke agyag, iszapos homok, iszap és homokliszt. Ezalatt kb. 8,9-9,5 m mélységig szürke kövér és homokos agyag következik helyenként cementálódás nyomaival. Az ennél mélyebben fekvő iszapos homokliszt és iszap, finomhomok talajok tömörek és cementálódást mutatnak. A fúrásokban a talajvíz az Ipoly vizszintjétől függően 159,48 mBf és 160,11 mBf szintek között volt. A duzzasztómű tengelyéből két jellemző fúrás-szelvényt a talajrétegek fizikai jellemzőivel az 1.7 ábrán tüntettünk fel.

A vizsgálatok szerint a talajvíz a betonra nem agresszív.

Az Ipoly szabályozott medrét 5%-os előfordulási valószínűségű,- 210 m3/s, a duzzasztómüvet 1%-os előfordulási valószínűségű,

— 57o ^

= 280 m /s vízhozamra kell kiépíteni.

Később, a szabályozott mederben az árvíz a jelenlegi viszonyokhoz képest majd alacsonyabb szinten vonul le, mégis a duzzasztómű pilléreit

a jelenlegi állapotnak megfelelő szintre kell kiépíteni, mivel a folyó hosz- szabb szakaszának a rendezésére csak a távolabbi időben kerül sor. így a pillér felső síkjának magasságát a 163, 9 mBf szintre helyezzük.

17