Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.5 Kondorosy Pál–Papp Gábor–Dr. Zsámboki Lajos: A vasbeton műtárgyak erőtani számítása
Mivel a ritka és a szélső terhelési esetek az üzemi terheléstől számottevően eltérő talajfeszültséget nem okoznak, a számítást ezen esetekre nem végezzük el. 3.5 A vasbeton műtárgyak erőtani számítása A műtárgyak erőtani számítása alatt az igénybevételek és a szilárdságtani számításokat értjük. 3.5.1 Igénybevételek A duzzasztómüvek vasbeton műtárgyai általában keresztirányban U alakú tartószerkezetek, amelyekre oldalról a föld- és a viznyomás, függőlegesen pedig az önsúly, felhajtóerő és a vizteher hat. Szilárdsági tengelyük alatt az oldalfalak és az alaplemez geometriai középvonalait értjük. A számítást a szelvény egy folyóméter hosszú sávján végezzük. Minthogy az üzemi-, a ritka- és a szélső terhelés okozta igény- bevételek között nem mutatható ki jelentős számszerű különbség, ezért mindhárom esetben a hosszú élettartamú üzemi terheléshez tartozó Igénybevétellel számolunk. A ritka és a szélső terhelés előfordulási valószínűsége 10-15% között, illetve 10% alatt, az élettartamuk valószínűsége szintén 10% alatt van, Így a tulduzzasztásból az oldalfalak mögötti feltöltésben a talajvíz szintjének a megemelkedése nem következik be. Méhész-patak merőleges szárnyfalas kialakítású műtárgy igénybevétele Alaplemez Az alaplemez a műtárgyat egyetlen összefüggő szerkezetként támasztja alá. Fajlagos önsúlya: g = 0,4.1.25 = 10 kN/m2. Fenti terhelés a tartó alapterületén egyenletesen oszlik el, ugyanilyen nagyságú és megoszlású talajreakciót eredményez, ezért belőle a lemezben hajlitás nem keletkezik. A műtárgy G„ önsúlyának az alaplemez és a szárnyfalakon felüli terhe az oldalfalak és a közbenső pillér közvetítésével már kisebb felületen adódik át az alaplemezre. A keresztirányban is merevnek feltételezett alaplemez a viszonylag rugalmas altalajra a fenti terheket is egyenletesen adja át, igy az alapozás sikjában egyenletesen megoszló talajreakció keletkezik. A leirt terhelési viszonyt a 3.50 ábrán tüntettük fel. 113
