Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)
4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat
4. 7 ábra Bujtató hosszmetszete Kiegészítésül a keresztezési műtárgyakhoz megjegyezzük, hogy duzzasztásuk az esetek többségében - öntözőcsatomáknál mindig - nagyobb jelentőségű, mint amennyire azt az első megítélés alapján gondolni lehet. Legyen például egy bujtató hossza L = 15 m, átmérője d = 0, 8 m, a közép- sebesség 2 m/s, _!_ke + f ^ =1,5, akkor (4-3) alapján A h-ra 42 cm-t kapunk. Amennyiben egy sikvidék öntöző csatorna fenékesését 0,3%o-nek tételezzük fel, akkor a duzzasztás a csatorna 1, 4 km hosszú esését emészti fel. A duzzasztások tehát a kisesésü vízfolyások keresztezésénél jelentősek lehetnek és az üzemi feltételeket minden esetben kedvezőtlenül befolyásolják. 4, 4, 5.2 Fenéklépcsők, surrantók A fenéklépcsők és a surrantók építésének célja a mederfenék esésének egy helyre, illetve viszonylag rövid szakaszra történő összpontosítása, (4. 8 ábra). Ebből következik, hogy az ilyen műtárgyak elsősorban a domb- és a hegyvidéki vízfolyások jellegzetes műtárgyai. Helyüket és magasságukat a hossz-szelvény tervezése - a tengelyvonal magassági vezetése - alkalmával, az esésviszonyok alapján állapítjuk meg. Természetesen a mederfenék összpontosított esését a vizfelszin esése is követheti, s igy állhat elő a vízlépcső, az ilyen műtárgyak hidraulikai velejárója. A vízlépcső a műtárgyra felhajtó - és csusztatóerőt gyakorol, valamint az alvizi oldalon a felső talajrétegben vagy a burkolatban hidraulikus talajtörést is okozhat. Ezen hatásokkal- feluszás, elcsúszás (helyzeti állékonyság) és a hidraulikus talajtörés (hidraulikai állékonyság) - szembeni vizsgálat mód- szereit a következő félév tananyaga tartalmazza. A fenéklépcsővel kapcsolatos hidraulikai fogalmakat és a tervezés gyakorlati kérdéseit a 4. 9 ábra kapcsán foglaljuk össze. A bukőcsészén átbukő vizsugár rohanó mozgással az alatta levő viz- ládába kerül. A vizládát és tartozékait (oldalfalát és fenéklemezét) mind hidraulikailag mind pedig szerkezetileg helyesen kell megtervezni, mert az átbukó vizsugár azt erősen igénybe veszi. A vizláda ne legyen keskenyebb, mint a bukócsésze szélessége, hogy az átbukó vizsugár a vizládában levő vizpámára kerüljön, ne a vizláda oldalfalára. Az oldalfal lehet rézsüs vagy 72
