Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

alapján a csőáteresz vizhozam szállítóképessége számítható. Természete­sen (4-l)-ből a v értéke a csőáteresz anyagára megengedett határsebes - s égnél - általában 2-3 m/s-nál - nagyobb nem lehet. Gyakoribb az átereszek alkalmazása kisebb vízfolyásoknak, belvíz- csatornáknak, öntözőcsatornáknak, utmenti árkoknak a közúti, vasúti tölté­sek keresztezéseinél (4;6ábra). Ezek hidraulikai modellje, amennyiben benne a viz zárt szelvénnyel folyik le, a nyomás alatti rövid csövekkel azo­nos, igy méretezésüket a képlet alapján végezzük, ahol Ah a felviz- és alvizszint különbsége, a többi tagok jelentései (4-l)-el azonosak. A mintafeladat keretében csőátereszek tervezésére nem volt igény, de általános tájékoztatás céljából a mintafeladattól függetlenül egy közutnak monolit vasbeton áteresszel - derékszögű négyszögszelvény - történő ke­resztezését a 12. sz., és előregyártott kutgyürü elemekkel történő ke­resztezését a 13. sz. rajzon ismertetjük. Az ilyen műtárgyaknál a tervezés lényegét a hidraulikailag szükséges keresztmetszet megállapítása - a (4-2) és a (4-3) képletek együttes alkalmazása - a be_- és kifolyási végek helyes kialakítása, valamint a szilárdságtanilag szükséges keresztmetszet meg­határozása jelenti. A meder egy-egy szakaszán lehetőleg azonos szerkeze­tű és méretű csőátereszeket kell tervezni, üzemben előregyártott beton­elemekből. Újabban ilyen célra Sentab csöveket (előregyártott feszitett - beton csövek) használnak. Ilyen csövek szilárdságtani tulajdonságai kedve­zőek, építésük sajtolással is megoldható. Bujtatók, A bujtatók olyan speciális keresztezem műtárgyak, amelyek­nek hossz-metszete U alakú szelvény (4, 7 ábra). Részletes ismertetésü­ket [7D tartalmazza. Hidraulikai méretezésüket a nyomás alatti rövid csőr- vek elve alapján a (4-2) és a (4-3) képletek együttes alkalmazásával végez­hetjük. Ilyen műtárgyak tervezésére a mintafeladatban nem került sor, ezért azokra a feladattól független terveket ismertetünk. A 14. sz. rajzon két vízfolyás kereszteződésénél alkalmazott bujtató tervét, a 15. sz. raj­zon szintén ilyen bujtató tervet - de itt a bujtatott és a keresztezett víz­folyás között zsilipes összeköttetés van - ismertetjük. A tervezés fonto­sabb kérdései itt is a be - és a kifolyási végek helyes kialakítása, a hid­raulikailag szükséges nyílás számítása, és a szilárdságtanilag szükséges keresztmetszet meghatározása. Derékszögű négyszögkeresztmetszet ese­tén a fekvő téglalap alkalmazása alapozási szempontok miatt kedvezőbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom