Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

- jő állapotú hidak szerkezeti alsó éle alatt feltétlenül nyitva tartandó magasságokat (az alsó éltől legalább 0, 5 m),- a parti sávban a talajvíz magasságára megengedhető legnagyobb értékeket (lakott területen a talajvizet az átlagos küszöbszinttől 1-1,2 m, szántónál, gyümölcsösnél 1-1, 5 m, legelőnél 0, 5-0, 6 m mélyen célszerű tartani),- a belvízcsatornák, a mellékvizfolyások fenékszintjeit és a viz mélységeit,- a befogadó vízfolyás fenékszintjét és vízmélységét.

Az igy rögzített vizszintek összekötése alapján megállapítjuk az egyes szakaszokra vonatkozó esést és a fenékesés első közelitő értékének ezt fogadjuk el. Az esés alapján mintakeresztszelvényeket tervezünk (1. 4. 3. 3 pont). A kapott vízmélységeket felrakjuk a vizszin vonala alá, először a kritikus pontokon pl, a hidaknál. A pontokat összekötő egyenes lenne a ter- vezett fenékvonal. Ha a fenékvonal a műtárgyak alaptestének alsó síkja alá kerül kísérletet kell tenni uj vizszinvonallal vagy más mintakeresztszelvénnyel. Ez már lényegesen nehezebb feladat. A tervezés egyik kulcskérdése a szabályozási szempontoknak megfelelő fenékvonal kialakítása.

Ha a végleges fenékvonal végül is kialakult az egyes műtárgyak menthetetlenné nyilvánításával még egy ellenőrző számítás következik. A belterületi szakaszokon - belterületen itt a ténylegesen lakott területeket értve és nem a kertek alját - és a közlekedési pályák közelében levő szakaszokon pontosan számítjuk az elfogadott mintakeresztszelvényben az 1%-os előfordulási valószinüségU vízhozamhoz tartozó vízmélységet. Ha a vizszint legalább 0, 5 m-rel a pályaszint, 0, 8-1 m-rel az átlagos küszöbszint, • és néhány dm-rel a hidak szerkezeti alsó éle alatt marad, a fenékvonal és a mintaszelvény elfogadható. Ha nem, részletesebb ellenőrzés következik, számolva az árvíz szétterülésével, de ezzel a témakörrel itt nem foglalkozunk.

A mintafeladat hossz-szelvényének tervezése alkalmával is ezt a gyakorlatot követtük. A 12+70 szelvényben levő híd 155,2 m A.f, vala- mint a 2+70 szelvény (belterület határán) 154,2 mA.f (az átlagos küszöb- szint 155, 00 m A, f) magasságaiból indultunk ki. Az igy kapott esés ezen a szakaszon l%o, A 0+00 - 2+70 szelvények közötti esést 0, 8%o-nek vettük fel. Ennek alapján a 0+00 szelvényben a vizszint 154, 00 m A.f. A fenti esésekkel a hidraulikai számítást elvégezve (1. 4.4.3 pont) mindkét szakaszon 1, 5 m vízmélységet kaptunk. Ezt felmérve a hid, a 2+70-es és a 0+00 szelvények kiválasztott vizszintjei alá kaptuk az uj mederfeneket.

A mederfenék magassági vonalvezetésére ez a változat jónak bizonyult, mert az igy kiadódó sebességek a burkolat viszonyoknak is megfelelnek és a talajvizszintsüllyesztés célkitűzést is elértük, A 25+00 - 27+00 szelvények között a mederfeneket 25 m-ként elhelyezett rőzsemüvekkel iszapoltatjuk fel. A patak tervezett magassági vonalvezetését l. a 7. sz. hossz-szelvényen.

51