Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

Esetünkben az uj fenékesést ugyanazon a főgyűjtőn már korábban megépített hordalékfogó gátak mögött kialakult esések alapján állapítottuk meg. Értéke 3%o. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre a torok körüli egyensúlyban levő szakasz esését is figyelembe lehet venni. A legalsó gátat az egyensúlyban levő szakasz felső végénél a 2+20 szelvény­be terveztük. A bukócsésze szintjét - a gát magasságát - a 4* kereszt- szelvény figyelembevételével 160,40 m A. f értékben állapítottuk meg. A bukócsészétől indítottuk a 3%o-es fenékvonalat. A felette levő gát utó­fenekének végét az eredeti és az uj fenékvonal metszésénél helyeztük el. Itt alapvető követelmény, hogy az utófenék végig az eredeti talajban legyen, ne pedig feltöltésben. A felső gáthelyen a bukócsésze szintjét - a gát ma­gasságát - ismét a keresztszelvény alapján kell megállapítani. Ezt a lépT esőzést ismételni kell a vízmosás fejéig. Az igy elhelyezett hordalékfogó gátak egymást védik és a vízmosás mentén egy összefüggő rendszert ké­peznek. Az 1. sz. vízmosás hossz-szelvényét a hordalékfogó gátak, a fej- gát és a torkolati fenéklépcső helyeinek és magasságainak feltüntetésével a 4. sz. rajzon láthatjuk. A vízhozamoknak a hordalékkúpon keresztül történő egységes leve­zetése céljából 172 m hosszon mederkorrekciót terveztünk. (Lásd az 1, sz. helyszinrajzot és a 4. sz, hossz-szelvényt.) 4.3.2 Hordalékfogó gátak Magasságaik a hossz-szelvényből adottak. Anyagukat illetően készül­hetnek kőből, betonból, úsztatott betonból, földből és előregyártott elemek­ből. A gátak szerkezeti részleteit (4.1 ábra), célszerű méreteit, a bukó­csésze, az utófenék hidraulikai méretezését [_6, ismerteti. Anyaguk megválasztása elsősorban a helyszínen vagy a közelben rendelkezésre álló anyagoktól függ. A különböző változatok kialakításánál a műszaki követel­mények mellett a minimális költségekre kell törekedni. A klasszikus suly- g átak (kő, beton, úsztatott beton) helyett az utóbbi két évtizedben az előre- gyártott elemű gátak (4-2 ábra) - különösen a KDT elem - kerültek elő­térbe. Előnyeik:- az üzemi előregyártás miatt az anyaguk olcsó,- a belőlük épített műtárgyak könnyűek, egy 50x50x10 cm lap súlya 38, 5 kp,- az alapozásuk rendkívül egyszerű és olcsó,- külön háttöltés, szivárgó, előburkolat építése nem szükséges,- az oldal- és a merevítő falak az energiatörést is megoldják, ezért rövidebb utófenék is elegendő,- nem munkaigényesek, építésük gyorsan megvalósítható. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom