Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)
4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat
rillet taljavizszíne is megemelkedett, ami jelenleg a belterület átlagos kü- szöbszintjét 0,6 m-re közelítette meg. A 25+00 - 27+00 szelvények között a 2. sz. vízmosás torkolatánál, a mederfenéken kisebb mértékű kimosó - dás, mélyülés tapasztalható. A többi szakaszon a mederfenék állandó jelle gU. A meder keresztszelvényei a felső szakaszon keskenyebbek ési mglyeb bek - beágyazottak - az alsó szakaszon szélesebbek és laposabbak. Az oldalfalak természetes rézsűje 1,5-2 között változik. Figyelembe véve, hogy a vízgyűjtő ősállapotu - mesterséges tározója és vízlépcsője nincs - továbbá, hogy a felső vízzáró réteg feletti talajban a vizszin magasabban van, mint a jelenlegi mederfenék, valamint, hogy a medencében források nincsenek, a patak 0+00 szelvénye vízhozamának eredetét- a talajvízből történő szivárgás (felszín alatti hozzáfolyás),- a csapadékból összegyülekezett felszíni vizek adják. A mértékadó vízhozam fogalmát, megválasztásának szempontjait, gazdaságossági jelentőségét (1. 3.1 ábra), meghatározásának módszereit a 3. pontban foglaltuk össze. Itt is kiemeljük, hogy az a tervezés egyik legfontosabb alapadata. Mivel esetünkben konkrét mérések sem a vízhozamok eredetére, sem azok nagyságára (Q-h görbe nincs) nincsenek, a csapadékból keletkező árvizhozamot a Csermák-féle (tapasztalati adatokra felépített) módszerrel számítottuk, a talajvízből történő hozzáfolyást pedig nem vettük figyelembe, mert értéke az előbbiekhez képest kicsiny. A torkolati szelvény vízgyűjtő területe ő^ájon^ (1. 1. sz. rajz), a B árvízi tényező értéke 2_ (1. 3.3 ábra), a 3%-os előfordulási valószínűségű vízhozamot vagy a (3-4) képletből, vagy a 3,7 ábrából kapjuk. A számítást és az átszámításokat elvégezve Qin7 = 9 m^/s, Qon7 = 7 m3/s és Q, = 4, 9 m3/s viz—l/o-------------------j/o-------------- —lU/o------------------h ozamokat kaptunk. Az 1. sz. vízmosás vízhozama - időszakos vízfolyás - a (3-5) képlet alapján B = 3 árvízi tényezővel 1,6 m3/s-ra adódott. Az 1%-os vízhozammal a belterületen, a 0+00 - 2+70 szelvények, valamint a 12+70 szelvényben levő hídnál, a 3%-os vízhozammal a gyümölcsösben, a 2+70 - 12+70 szelvények között számoltunk, a rétnél és a legelőnél 10%- os vízhozamot vettünk figyelembe. 4.1.2 A kialakult káros állapot ismertetése A felületi és a vonalmenti eróziós folyamat következtében kialakult jelenlegi káros állapotot az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A 3-4%-os lejtésű völgyoldal mezőgazdaságilag müveit, 180 ha területéről a csapadék a felső, táperőben gazdag termőréteget elsodorja, A felmérések alapján az évi átlagos talajpusztulás 30 m3/ha. 43
