Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

3. Adatfeldolgozás

3. ADATFELDOLGOZÁS

Ebben a pontban a vízfolyás medrének és a műtárgyainak hidraulikai méretezéséhez szükséges mértékadó vízhozam megállapítását, továbbá a helyszíni geodéziai felvétel eredményei rajzi feldolgozásának menetét és módszereit tárgyaljuk.

3.1 A mértékadó vízhozam megállapítása

A vízgyűjtőterületre leesett csapadékból és hóból keletkező vizek mennyiségi elemzése annak megállapítását szolgálja, hogy abból a vízgyűjtő vizét elvezető vízfolyás egy szelvényét az idő függvényeként milyen hányada hagyja el.

Mig a folyóinkon immár 100 éve végeznek rendszeres vízállás-észleléseket és a vizhozammérések is hosszú múlttal rendelkeznek, addig a 700 kisebb vízfolyásunkról - hosszuk kb. 8000 km - még a nagyvizhoza- mokra vonatkozóan is csak igen kevés adat áll a tervező rendelkezésére. Pedig a vízrendezési terv egyik fontos munkarésze a létesítmények hidraulikai méretezésekor alapul veendő vízhozamnak a meghatározása. Ezt a vízhozamot mértékadó vízhozamnak nevezzük és értéke a létesítmény feladatától, a kapcsolódó biztonsági és gazdasági érdektől függően az addig észlelt legnagyobb vizhozamértékig terjedhet. Megválasztásánál egymással ellentétes érdekeket kell mérlegelni. A nagyobb vízhozamra történő méretezés esetén nagyobb mütárgyméretek adódnak, így az építési költsége is nagyobb, ugyanakkor kisebb a kár, amit ugyanezen nagy vízhozam okozhat. A K. építési és a kárköltségek, továbbá a K költségösszeg elvi alakulását a Q vízhozam függvényében a 3.1 ábrán szemléltetjük. Amennyiben a K. és a görbéket sikerül meghatározni, a mértékadó vízhozamot a két görbe metszésének függőlegesében kapjuk.

A mértékadó vízhozam meghatározásának módszereivel a hidrológia foglalkozik. Itt csak a gyakrabban alkalmazott módszereket és azok elvi csoportosítását kívánjuk ismertetni, valamint irodalmi utalásokat adunk a kisebb hegy- és dombvidéki vízfolyások mértékadó vízhozamainak megha- tározására.

20