Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

2. Helyszíni felvételi munkák

hosszmérés "0" pontja az alapvonalon legyen, a meder felöli oldalon mért hosszak pozitív, a külső oldali hosszak negativ előjelet kapnak. Minden jellemző pontnak - partélek, töréspontok, vizszint széle, mederfenék - mérni kell a magasságát, valamint az alapvonaltóli távolságát. A mérést elegendő cm pontossággal végezni. A szintezési jegyzőkönyvben minden keresztszelvényhez fel kell jegyezni, hogy az alapvonal a meder melyik partján van. Fel kell jegyezni a jobb és balparti művelési ágat, a müveit területnek az alapvonaltól mért távolságát, a parti sávban levő fák darabszámát és átmérőjét, dm-ben mért törzsátmérő szerint csoportosítva.

Ha a meder mentén fasor van, annak az alapvonaltól mért távolságát is fel kell jegyezni. A fákra vonatkozó adatok részben a kitermelés költségeinek, részben az elszállítandó fa mennyiségének számításához szükségesek.

A szintezési jegyzőkönyvben utalni kell a parti sáv egyéb növényzetére is, pl. a jobbparton füzes, a balparton járhatatlan bozót stb. A felmérendő völgyszelvények helyét a helyszíni bejáráson jelölik ki. Egyéb követelmény hiányában 1 km-ként szokásos völgyszelvényt mérni. A felvétel célja, hogy a meder közvetlen környezetén kivül a völgy magassági viszonyairól, a völgyben levő utak, vasutak, települések, mederhez viszonyított magassági helyzetéről információval rendelkezzünk. Dombvidéken a völgyszelvény felvételét abba lehet hagyni, ha a terepszint a partéltől 3-4 m-t emelkedett, a völgyszelvény többi része helyszíni mérés nélkül, rétegvonalas térképről szerkeszthető. Ha a völgyfenéken közlekedési pálya van, meg kell határozni a pályaszintet és a pálya helyét. A völgyszelvényeket belterületen sűríteni kell, és a mélyebben fekvő épületek küszöbszintjeit is szintezni kell.

2.3 A műtárgyak főbb méreteinek és állapotának meghatározása

A műtárgyak egy részéről már a bejárás során megállapítható, hogy méretük, elhelyezkedésük, vagy állapotuk miatt a rendezés utáni helyzetben nem felelnek meg. Ezek felmérésének célja részben az elbontás szükségességének indoklása, részben a bontási munkamennyiségek számítása. Részletesebb és gondosabb felmérést a maradandónak tartott műtárgyak igényelnek. Hidak esetében az első lépésben meghatározandó méretek:- a szerkezet alsó élének és a pályaszintnek a magassága;- szabad nyílás, a vízfolyás tengelyére merőlegesen;- a hídfők hossza;- az alaptestek egymástóli távolsága;- az alapozás alsó sikjának magassága;- a mederfenék magassága a híd alatt és felett;- a csatlakozó mederburkolat fajtája és állapota;- a hid anyaga;

17