Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Belvíz a települések belterületén
Belvíz a települések belterületén lyen átfagyott talaj képtelen volt a víz befogadására. A város mély fekvésű keleti részére a külterület felől is jelentős mennyiségű víz folyt rá. Ennek kirekesztésére lokalizációs töltést építettek a jelenlegi Keleti övárok helyén. A Maros-hordalékkúpot behálózó ereken és a terepen is érkezett víz a városba. A lokalizációs töltés nem bizonyult megfelelő védképességűnek. A város teljes keleti-délkeleti felét elöntötte a víz, az utcákon hosszú ideig csak tutajokkal lehetett közlekedni, amint az a korabeli beszámolókból és fényképes tájékoztatókból is kiderült {DM 1942, Bárczay 1943). A későbbi években a város belterületén jelentős vízkárelhárítási és védekezési munkára a következő években volt szükség: 1966, 1969, 1970, 1971, 1974, 1975, 1987 és 1988. A fenti sorozatból kiemelésre kívánkozik az 1966. esztendő, amikor a február eleji hirtelen hóolvadás és a magas talajvíz együttes hatása okozta az elöntéseket. A város keleti felére ekkor is ráfolyt a külvíz, mivel időközben a lokalizációs töltést beszántották. Több helyen hiányoztak az út alatti átereszek. A védekezés során, melyet a vízügyi igazgatóság szakemberei irányítottak, 17 hordozható szivattyút üzemeltettek. A közerőt a honvédség, a termelőszövetkezeti tagok és a diákság soraiból állították ki. 1975 nyarán (május 25-július 23. között) a megismétlődő heves záporok következtében a város mély fekvésű részein összesen 40 hektár került víz alá, többek között a Zombai utca-Lázár Vilmos utca-Dózsa György út és a Kelet utca-Botond utca-Földvári út közötti területen, a Nagyatádi telepen, valamint az Október 6. utcán és az Előd utcán. A leghosszabb ideig a Nagyatádi telep maradt elöntve. A védekezés során, bár az előző években megépült Keleti övárok megfelelően üzemelt, a Makói utat át kellett vágni, néhány szűk átereszt ki kellett iktatni. Összesen 11 szivattyút üzemeltettek, s másodpercenként több mint 0,5 m3 vízmennyiséget emeltek át. 1987. májusában ismét a város legmélyebb területe, a Nagyatádi telep került víz alá. A helyi vízgazdálkodási társulat egy-egy 0,5 m3/s teljesítményű szivattyút üzemeltetett a Keleti övárok és a Dózsa György út kereszteződésében, valamint a Makói út végénél. A május végén megismétlődő esők hatásának enyhítésére, az elöntések megszüntetésére, további szivaty- tyúkat telepítettek a Zombai, a Csendes, a Luther, az Arany János és a Székács József utcába. Ebben az időszakban már kedvezően éreztette hatását a város déli szélén működő Orosházi szivattyútelep, az északi határban pedig a Mágocséri-föcsatomán lévő szivattyútelep. Fejlesztési javaslatok Az egyik legfontosabb feladat, hogy a csapadékvíz-elvezető csatornahálózat fenntartását-karbantartását meg kell szervezni, és e munkálatokat rendszeresen végre kell hajtani. Ehhez természetesen megfelelő pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A zárt csapadékvíz-elvezető csatornák 168
