Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok

AZ ASZÁLY ELŐFORDULÁSI VALÓSZÍNŰSÉGE MAGYARORSZÁGON

4. ábra. A súlyos aszály (PAI>10) átlagos visszatérési idejének területi eloszlása (év)

Rendkívül súlyos aszály (PAI>12) a vizsgált 70 évben jószerivel csak a Nagy-Alföldön fordult elő, ezért erre országos térkép szerkesztése illuzórikus lenne. Az ilyen aszály átlagos visszatérési ideje a Nagy-Alföld középső részén 20-50 év, az alföld-peremi területeken 50-100 év. Az 1. táblázatban felsoroljuk azokat az állomásokat és azokat az éveket, ahol és amikor a PAI nagyobb volt 12-nél. A legtöbbször előforduló aszályos évek 1952 és 1992. A vizsgált, de a táblázatban nem szereplő többi állomáson a PAI egyik évben sem érte el a 12-t.

Az aszály előfordulási valószínűségét a jövőbeli éghajlatváltozás föltehetően befolyásolni fogja. Többféle vizsgálat szerint Magyarország területén kismértékű melegedés várható, s a csapadékhullás valószínűsége csökken (Antal 1997, Bartholy-Mattyasovszky 1998, Mika 2002). I la ez így lesz, az aszály gyakorisága növekedni fog, a vízmérleg-komponensek értékei pedig csökkennek (Antal 1992, Domonkos 1997, Nováky 2000, Mika 2002).

Következtetések

Vizsgálataink bemutatott eredményei (lényegében a 2-4. ábrák) - több más tényező figyelembevétele mellett - az eddigieknél remélhetőleg megbízhatóbb támpontot nyújtanak a mezőgazdasági termelés (pontosabban a növénytermesztés) kockázatának mérlegeléséhez, az öntözés tervezéséhez és gazdaságosságának az elemzéséhez, de bizonyos ökológiai kérdé355