Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE Az elöntési maximumok vizsgálatán kívül szükséges az elöntések tartósságát is tanulmányozni. A 4. ábrán - az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1956-1981. évi adataiból szerkesztve - bemutatom a belvízi elöntések „tartóssági felületét”. Tartósság [d] 4. ábra. A belvízi elöntés tartóssága és előfordulási valószínűsége az Alsó-Tisza vidékén Erről leolvasható a különböző nagyságú és tartósságú belvizek előfordulási valószínűsége, illetve egy adott valószínűség mellett az elöntések tartóssága. Pl. 10%-os valószínűségnél a legnagyobb elöntésnek a fele 20 napig, negyede 50 napig tart. A tartósság évszakonként is változik. Ugyanakkora elöntés nyáron vagy ősszel kb. harmadannyi ideig tart, mint a téli-tavaszi időszakban. A vizsgált évek közül a legtartósabb belvíz 1970-ben volt, több mint 200 napos vízborítással. A belvízi elöntések területi eloszlását a Magyarország belvízjárta területeit feltüntető térképen követhetjük nyomon. Az 5. ábrán az eredetileg 1:500 000 méretarányú térkép egy részletét (a Duna-Tisza közét) mutatom be. A belvíz-gyakorisági térképet az igazgatóságonként 1:100 000 méretarányban elkészített munkatérképek felhasználásával szerkesztettük. A munkatérké- pek úgy készültek, hogy az 1961-1980 évek elöntési foltjait évente külön-kü- lön pauszpapírra rajzoltuk föl, majd ezeket egymás fölé helyezve megállapítható volt egy-egy adott helyen az elöntések száma, ebből pedig meg lehetett 98
