Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE A belvizek kialakulását és lefolyását befolyásoló tényezők A belvizek kialakulását és lefolyását befolyásoló tényezőket két nagyobb csoportba sorolhatjuk: a meteorológiai viszonyokat és a vízgyűjtőterületet jellemző tényezők csoportjába, de ezeket nem elszigetelten, hanem kölcsönhatásaikban kell vizsgálnunk. A meteorológiai viszonyokat leginkább a lehullott csapadék mennyisége, annak térbeli és időbeli eloszlása jellemzi. A belvíz keletkezése szempontjából megkülönböztetünk „előkészítő” és „kiváltó” csapadékot. Az előbbi hosszan tartó, az utóbbi csak néhány napos, esetleg még rövidebb légköri tevékenység eredménye. Az előkészítő csapadék a talaj nedvesség- tartalmát megnöveli, vízbefogadó-képességét csökkenti, ezáltal mintegy előkészíti a belvizet. Belvízi elöntés általában akkor alakul ki, ha a talaj vízbefogadó-képessége kimerült. Ez rendszerint rövid időtartamú nagy csapadék (heves zápor vagy gyors és esőkkel kísért hóolvadás) hatására következik be. Ha a csapadék intenzitása nagyobb, mint a talaj vízvezető-képessé- ge, szintén belvíz keletkezik. A csapadék mellett a levegő hőmérséklete az a meteorológiai tényező, amely a belvízképződésben fontos szerepet játszik. A hőmérséklet kihatással van a csapadék halmazállapotára, a hó fölhalmozódására és olvadására, de a talaj vízbefogadó-képességére is. Alacsony léghőmérsékletnél (a té- li-koratavaszi időszakban) a párolgás minimális, ezért a talaj vízbefogadóképessége az előkészítő csapadék hatására rohamosan csökken. Különös jelentőségű a 0 °C alatti lehűlés, mely a talajfagy révén erőteljesen csökkenti a vízbefogadó-képességet. A hőmérséklet emelkedésével a talajból való párolgás és a növényzet párologtatása nő, így a talaj vízbefogadó-képessége - a nedvességtartalom csökkenése következtében - nagyobb lesz. Ezért nyáron csak a kivételesen nagy csapadékok okoznak belvizet. A vízgyűjtőterületet jellemző tényezők közül már említettük a talajt, melynek elsősorban kötöttsége (ettől függő vizbefogadó-képessége és vízvezetőképessége) határozza meg a belvizekkel szembeni viselkedését. A kötött talajok minden szempontból hátrányosabbak, mint a laza, nagy szabad hézagtérfogattal rendelkezők. Lényeges a vízforgalomban résztvevő talajréteg vastagsága is. A sekély termőrétegű talajok víztároló kapacitása hamar kimerül. 85