Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei

Régebbi nagy belvizek tanulságai

ezzel egyrészt a folyók mentén a belvizes-fakadóvizes területek nagyságát, másrészt megnehezítve a belvízelvezetést, a legtöbb helyen lehetetlenné téve a belvíznek gravitációs úton való bevezetését a folyókba.

A tavalyi és az idei belvizek különösen meglepő mértékben árasztották el a települések belterületét, ami különféle emberi tevékenységek (pl. a szennyvizek helyben történő elszikkasztása) befolyásoló hatásának fölerősödésére enged következtetni. Ez bizonyára nem mellékes szempont, de a régebbi nagy belvizek is erőteljesen megjelentek a települések belterületén (pl. Orosházán 1942-ben és 1966-ban is nagy károkat okoztak), ami a természeti tényezők döntő súlyára utal. A belterületi károk mostanában azért nagyobbak mégis, mert a mélyebb fekvésű, belvízveszélyes területeket is sokhelyütt beépítették. Kevesebb gond adódott viszont a külterületi tanyavilágban, amely mostanság sokkal ritkábban lakott, mint az 1940-es években, amikor az összedőlt épületek emberáldozatot is követeltek, és az állat- állomány is jobban megsínylette a belvizet, mint most.

Végeredményben azt a tanulságot szűrhetjük le a korábbi nagy belvizek vázlatos áttekintéséből, hogy a belvízképző tényezőknek a mostaniaknál kedvezőtlenebb kombinációja is kialakulhat, ami a belvízvédelmi rendszerek kétségkívül jelentős fejlesztése ellenére is komoly gondokat okozhat, ezért föl kell készülni a nagyobb károk megelőzésére, illetve kivédésére, s további erőfeszítéséket kell tennünk nemcsak a védelmi rendszerek fenntartása és fejlesztése terén, hanem a racionálisabb területhasználat megvalósítása terén is.

Elhangzott a MTA Hidrológiai Tudományos Bizottságának 2000. február 16-i vitaülésén. Megjelent a Hidrológiai Tájékoztató 2000. évi számában.

67