Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei kár keletkezett. A közlekedés egyes körzetekben hosszú időre megbénult. A vízi létesítmények is sok helyen megrongálódtak. 1. ábra. Elöntött területek 1940 tavaszán (Lászlóffy 1941) A gazdasági megrázkódtatás különösen azért volt súlyos, mert a három belvizes esztendő közvetlenül követte egymást. Még nem lehetett kiheverni az egyik év csapását, amikor már jött a másiké. Mindhárom évben a téli-tavaszi hóolvadásos időszakban tetőzött a belvíz, de 1940-ben és 1941-ben a heves nyári esőzések is elöntéseket okoztak, jelentésen növelve a mezőgazdasági kárt. A három év összes belvízkára szolid becslés szerint 300 millió pengőre tehető, ami 1990. évi árakon kb. 30 milliárd forintot jelent. Szomorú tény, hogy a belvíz - az anyagi károkozáson túl - emberéletet is követelt. A kormánybiztoshoz 14 halálesetről érkezett jelentés. Négy ember vízbefulladt, nyolcat az összeomlott lakóház temetett maga alá, kettőt pedig a víz pusztításai annyira megrendítettek, hogy önkezükkel vetettek véget életüknek. A belvíz elleni védekezést - a kormány pénzügyi támogatásával - a vízi társulatok és a kultúrmérnöki hivatalok végezték. A vízelvezető rendszereknek a mainál jóval kisebb teljesítőképessége rendkívüli erőfeszítéseket igényelt. Különösen a torkolati szivattyútelepek kapacitása bizonyult kevésnek, pedig nagy szükség tett volna az erőteljesebb szivattyúzásra, mert az árvízvédelmi töltésekben levő zsilipeket a folyók magas és tartós árhullámai miatt mindhárom évben hosszú ideig zárva kellett tartani. Pl.: az algyői zsilip (Szeged fölött, a Tisza jobb partján) 1941-ben 140 napig volt zárva. Az állandó és az ideiglenes belvíztározók teljesen megteltek, a fenn44
