Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei

Belvízi elöntések az Alföldön 1870-1985 között

árjában ismét hóolvadásos belvizek keletkeztek. A hótakaró vastagsága kisebb volt, mint 1977-ben, de a talajok nagyobbfokú telítettsége miatt a belvizek 211 ezer hektárt öntöttek el. A Maros hordalékkúpján 1942 óta nem tapasztalt talajvízfeltörési jelenségre figyelhettünk föl (Pálfai 1981). 1980- ban különösen a Felső-Tisza vidékén pusztított belvíz, mégpedig június-augusztus hónapokban, amikor 300-400 mm csapadék hullott a területre. Az Alföldön 1980 nyarán 128 ezer ha, őszén 53 ezer ha került víz alá. A belvíz óriási károkat okozott a mezőgazdaságban. Az Állami Biztosító statisztikai kimutatásai szerint (Zakócs-Hnbner 1985) a vízkárok kb. 2 milliárd forintra rúgtak. 1981-ben téli-tavaszi belvizek alakultak ki, ezúttal főként a Körösök és a Berettyó vidékét sújtva. Az Alföldön az elöntési csúcs 152 ezer ha volt. Az 1982-es esztendő belvízi szempontból átlagosnak minősíthető, 1983 és 1984 kifejezetten aszályos volt. 1985-ben közepes méretű belvíz keletkezett 100 ezer hektáros elöntéssel, melynek zöme a tavaszi hónapokban a Felső-Tisza és a Közép-Tisza vidékén alakult ki.

Az 1936-1985 közötti időszak belvízelöntési adatait grafikusan is szemléltettük (7. ábra), s feltüntettük az ötévi csapadékösszeg és az ötévi léghőmérsékleti középérték változását is, mégpedig oly módon, hogy a tárgyévi adat mellett még a megelőző négy év adatát vettük számításba. A csapadékösszegeket tíz alföldi állomás adataiból, a léghőmérsékleti közepeket öt alföldi állomás adataiból határoztuk meg.

I. ábra. Az ötévi csapadékösszeg (P) és a közepes léghőmérséklet (7), valamint az évi legnagyobb belvízi elöntés (F) az Alföldön 1936—1985 között

Az ábrán nyomon követhetők a szövegben említett rövidebb-hosszabb csapadék-felhalmozódási időszakok, a száraz és a nedves időjárási periódu41