Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Aszálystratégiai kérdések
Aszálystratégiai kérdések nyú talajvízszint-süllyedés következtében számtalan kismélységű kút elapadt, vízszolgáltatásra alkalmatlanná vált. Mivel a mélyebben elhelyezkedő ún. rétegvizek a talajvízen keresztül pótlódnak, ezek készlete is veszélybe kerül akkor, ha a talajvíz süllyedése tovább tart. Hegyvidéki területeinken száraz időszakokban a karsztforrások hozamának csökkenése, a kisebb források teljes elapadása okoz fennakadást a vízellátásban. Végül arra a körülményre kell a figyelmet felhívni, hogy a nagyon hosszan tartó szárazság következményeként az árvízvédelmi töltések (földgátak) azon szakaszai, amelyek erősen zsugorodó agyagból épültek, hossz- és keresztirányban mélyen megrepedeznek, így állékonyságuk romlik, az árvízvédelmi biztonság csökken. Ilyen jelenségek az 1990-es évek során különösen a Tisza és mellékfolyóinak töltésén alakultak ki, összesen 600 km hosszúságban. Intézkedési tervek az aszály hatásainak mérséklésére A meliorációs program Az ún. meliorációs program 1980-ban indult. Célja a talajok termőképességének javítása, főként a vízrendezés, a drénezés, a fizikai és kémiai talajjavítás, valamint az öntözés révén. A program az Alföld belvízzel leginkább veszélyeztetett térségeire teijedt ki. Összesen 31 térséget vontak be a munkába, s itt 1990-ig mintegy 9000 km2-en végezték el a meliorációt, részben vagy egészben. A program a kormányzat döntése alapján kiemelt nagyberuházásként valósult meg, s - 1986. évi árszinten - 10 milliárd forintot emésztett föl. A mezőgazdasági nagyüzemek az 1990-es évek elején elaprózódtak, a meliorációs létesítmények tulajdonviszonyai rendezetlenné váltak, fenntartásuk nincs megoldva, lényegében kihasználatlanok. A tározóépítési program A vízfolyások száraz időbeni vízhiányának pótlására a víztározás a legkézenfekvőbb eszköz. Magyarországon a hegyvidéki tározásnak nagyon korlátozottak a lehetőségei, mivel a folyók vízgyűjtőjének hegyvidéki része zömmel külföldön van. Ezért előtérbe került a síkvidéki és a dombvidéki tározás. A több évtizedes „tározóépítési programok” keretében eddig mintegy 400 tározó létesült (ebből kb. száz síkvidéken); összkapacitásuk kb. 400 millió m3, tehát meglehetősen kis tározókról van szó. Zömük többcélú hasznosítású (halászat, öntözés, árvízcsúcs- csökkentés stb.). A folyók duzzasztott bögéjében hullámtéri és medertározókat alakítottak ki. (Ezek közül legnagyobb a Kiskörei-tározó, más néven Tisza-tó.) Üdülési célú hasznosításuk miatt tározókapacitásuk alig használható ki. 404