Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Aszálystratégiai kérdések
ASZÁLYSTRATÉGIAI KÉRDÉSEK Az aszály vízgazdálkodási hatásai Magyarországon Magyarország területének jelentős része a szub-humid és a szemi-arid éghajlati övezethez tartozik. Az évi csapadék és a lehetséges párolgás aránya az elmúlt húsz év során általában 0,65-nél kisebb volt. Legszárazabb területünk az Alföld. Ezen belül a Duna-Tisza közi homokhátság különösen veszélyeztetett, mert a tartós szárazság okozta, de emberi tevékenységgel is növelt talajvízszint-süllyedés miatt itt-ott már az elsivatagosodás jelei is fölfedezhetők. Hasonló jelenségek - valamivel csekélyebb formában - megfigyelhetők az Alföld más hátsági jellegű területein is, pl. a Nyírségben és a Maros hordalékkúpján. Nagymértékű talaj leromlásról még nem beszélhetünk, de az éghajlat kedvezőtlen megváltozása esetén ez a folyamat felerősödhet, amit feltétlenül meg kell akadályozni, mert természeti katasztrófához és súlyos társadalmi-gazdasági problémákhoz vezetne. Az alföldi lakosság fő megélhetési forrása ugyanis a mezőgazdaságban van, s ha ennek természeti feltételei romlanak, az végső soron a lakosság elszegényedését, majd elvándorlását idézné elő. Az elsivatagosodás hazánkban csak lokális jelenség és inkább távlati veszélyt jelent, de az aszály nagy területeket érint, és gyakran súlyos károkat okoz, elsősorban a mezőgazdaságban. Magyarország területének kb. 90%- a aszállyal veszélyeztetett terület. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati-délnyugati határvidéke minősíthető. A legsúlyosabb aszályok az Alföldön, főleg annak középső térségében alakulnak ki. Sajátos vonás az aszályok előfordulásának periodicitása, azaz a száraz és a nedves évsorozatok váltakozása. Az Alföldön tíz évből átlagban négy szokott aszályos lenni, de pl. az 1986-1995 közötti tíz év közül hetet lehet kisebb-nagyobb mértékben aszályosnak minősíteni, viszont 1976-1985 között csak három aszályos esztendő fordult elő. A rendkivüli aszályok a magyar mezőgazdaságban 30-40%-os termés-hozam-csökkenést és - 1997. évi árakon - évente közel 100 milliárd Ft kárt okoztak. Az aszály vízgazdálkodási hatásai Az aszály vízgazdálkodási hatásai lényegében kettősek. Egyrészt vizet kell juttatni az aszály elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze, az öntözés számára, mégpedig annál többet, minél erősebb az aszály, másrészt - az aszállyal rendszerint együttjáró kisvízi időszakban - az egyéb vízhasz401