Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
Aszály-előrejelzések. 2003-ban kezik. Ezen belül a csapadék 5 napos időszakokra bontva előrejelzett mennyisége csak május 20-át követően lesz az átlagosnál több (ötnaponként 10-15 mm). Az átlagosnál kissé több csapadékot jeleznek előre június és július hónapra. A Gördülő Vízháztartási Mutató májusra előrejelzett értékei - az átlagosnál szárazabb májust föltételezve - igen alacsonyak, több állomáson (Cegléd, Kiskunhalas, Kistelek, Kunszentmiklós, Poroszló, Szolnok, Tiszafüred) a 0,6 értéket sem érik el! Ilyen kedvezőtlen májusi vízháztartási helyzet legutóbb 1992- ben, azt megelőzően 1990-ben és 1983-ban volt. Mind a három említett évben a komoly tavaszi aszályt nagyon súlyos nyári aszály tetőzte be (a talajvízállás 1990-ben és 1992-ben mélyebben volt, mint most). Az itt fölsoroltaknál még kedvezőtlenebb volt a helyzet 1968 tavaszán, de ekkor a kiadós júliusi esők következtében nem alakult ki katasztrofális nyári aszály. A mostani száraz tavasz egyébként beilleszkedik abba az általános tendenciába, amit a GVM elmúlt 70 éves adatsorának trendvizsgálata mutat, vagyis, hogy a téli-tavaszi GVM- értékek enyhén csökkenőben vannak (a nyáriaknál nincs ilyen tendencia). A PA1 értékei - augusztus végéig átlagos időjárást feltételezve - arra engednek következtetni, hogy az idén valószínűleg nagyobb lesz az aszály, mint tavaly. A nyári aszály kimenetele nagyon sokféle lehet, bekövetkezhet az 1990. vagy az 1992. évihez hasonló rendkivüli aszály is (augusztus végéig átlagosnál kevesebb csapadék esetén), de az sincs kizárva, sőt a június-júliusra vonatkozó csapadék-előrejelzést tekintve annak nagyobb a valószínűsége, hogy csak közepes erősségű aszály lesz, PA1=8 körüli értékekkel. Egészen kivételesnek kellene minősítenünk, ha az idén elmaradna a nyári aszály, mert ahhoz rendkívül csapadékos június-júliusnak kellene bekövetkezni, olyannak, mint ami az ugyancsak nagyon száraz 1974. évi koratavasz után kialakult. Aszály-előrejelzés 2003. június 5-én A 2002. november 1-vel kezdődő hidrológiai év első 4 hónapjában országszerte összességében a sokévi átlagnak megfelelő csapadék hullott. Az ezt követő 3 hónapban, tehát március-május időszakában, viszont nagyon kevés volt az eső, a háromhavi összeg az Alföld középső és déli részén nem éri el az 50 mm-t, Szarvas térségében még a 30 mm-t sem, de a Dunántúl keleti széle és déli fele is nagyon száraznak számít (a 3 havi összeg itt 50-60 mm). A sokévi átlaghoz viszonyított vízhiány május végén kb. 100 mm! A tavaszi aszály már áprilisban kezdetét vette, május közepére-végére pedig kifejezetten erőssé vált, amihez a csapadékhiány mellett a nagy hőség is hozzájárult: a májusi középhőmérséklet kb. 3 fokkal (!) volt magasabb a sokévi májusi átlagnál. A mostanihoz hasonló májusvégi-június eleji aszályhelyzet legutóbb 1992-ben és 1993- ban volt. A tavaszi aszályt mind a két évben igen súlyos nyári aszály követte. Az aszályindexnek a 2003-as mezőgazdasági évre előrejelzett értékei, abban az esetben, ha az előttünk álló nyári hónapok mindegyike csapadékszegény lesz (A-változat), az Alföldön meg fogják haladni a 12, sőt a Duna-Ti397
