Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
Öntözési felkészülést segítő aszály-előrejelzés tapasztalatai Az aszály előrejelzésének szükségessége hazánkban elsősorban az öntözéssel kapcsolatban merült föl, és az öntözési szaktanácsadás keretében próbáltak, illetve próbálnak az aszály várható mértékére és az öntözési víz- szükségletre választ adni (Sulyok-Schulek-Bácsi 1968, Nyári 1972, Szaló- ki-Szöke-Molnár-Almási 1988, Bocz 2000). Az agrometeorológiai prognózisokban leirt talajnedvességi állapot már önmagában is kellő figyelemfelhívás az öntözésre, annak fokozataira (Varga-Haszonits-Stollár). Az aszályelőrejelzés nemzetközileg sokakat foglalkoztat, fontosságát hangoztatják (Vermes 2000), de az alkalmazott módszerekről a hazai szakiroda- lomban alig-alig találunk utalást, erre vonatkozóan nagyon kevés ismerettel rendelkezünk (Bussay-Szinell-Szentirmay 2000). Bizonyára hasznos lenne az ebben a tárgyban született külföldi eredmények feltárása és hazai körülmények közötti alkalmazási lehetőségeik megvizsgálása. Erre a jelen tanulmány keretei között nem vállalkozhatunk, csupán az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnál folytatott, több mint egy évtizedes munka eredményeit tekintjük át, azt is csak vázlatosan. Magyarország az ún. „feltételes öntözés” zónájába tartozik, ami azt jelenti, hogy öntözésre nem minden évben van feltétlenül szükség, illetve az öntözéssel kiszolgáltatandó vízmennyiség évente tág határok között változhat, attól függően, hogy milyen az időjárás, milyen erősségű az aszály, egyáltalán kialakulnak-e az aszályra jellemző körülmények. Az öntözési idényre való fölkészülést mind a vízszolgáltatói, mind pedig az öntözést végrehajtó gazdaságok számára jelentősen megkönnyítené, ha előre tudnák azt, hogy milyen mértékű lesz az aszály, illetve, hogy lesz-e aszály vagy sem. Ezt pontosan megmondani természetesen nem lehet, mert megbízható hosszú távú időjárási előrejelzések nincsenek, de tekintettel arra, hogy az aszály nem az egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszabb folyamat eredménye, bizonyos lehetőségeink vannak arra, hogy már ismert hidrológiai és meteorológiai adatokra támaszkodva, még az öntözési idény előtt, vagy annak kezdetén, előre tudjuk jelezni az aszály lehetséges kimenetelét. Az erre vonatkozó módszer kidolgozására az akkori Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól az 1980-as évek végén kaptunk fólkérést, és 1988-ban kidolgoztunk egy regressziós módszert (Aszály-előrejelzés 1988), amely Magyarország hat körzetére vonatkozóan az aszályossági index alapértékének a kiszámítását teszi lehetővé, a szeptembertől márciusig terjedő időszak ismert havi csapadékadataiból és középhőmérsékleti adataiból kiindulva. 389
