Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály előrejelzése
AZ ASZÁLY ELŐREJELZÉSE Az aszály előrejelzésének lehetőségei Az aszályvizsgálatok közül kétségkívül azok a legjelentősebbek, melyek az aszály előrejelzésével foglalkoznak. A hosszú távú időjárás-előrejelzés nehézségei közismertek, ezért az aszály előrejelzésére vonatkozó alább ismertetett kezdeti próbálkozásaink is csak szerény eredményt hozhattak. Az előrejelzési vizsgálatokat az aszályindex felhasználásával végeztük. Először a PAI 1901-1986 közötti országos értékei és különböző „független változók” kapcsolatát vizsgáltuk, de ezek a vizsgálatok - a nagyon laza kapcsolat miatt - nem vezettek kellő eredményre. Ezért arra a viszonylag egyszerűbb kérdésre kerestünk választ, hogy bizonyos megelőző feltételek esetén mi az országos aszály (PA1>5,2) előfordulásának valószínűsége? Három megelőző feltételt vizsgáltunk: az előző év PAI-értékét, a megelőző ősz (IX-XI. hó) középhőmérsékletét és csapadékösszegét (ezek voltak a fent említett független változók is). Az országos területi átlagokat tükröző adathalmazokat - külön-külön és több változatban - intervallumokra bontottuk, s ezekre meghatároztuk az 5,2-nél nagyobb PAI-értékek relatív gyakoriságát, amit a megfelelő intervallum középvonalán ábrázoltunk, majd meghúztuk az így kapott pontok kiegyenlítő görbéit (/. ábra). Vizsgálataink szerint az országos aszály átlagos előfordulási valószínűsége 30%. Ez önmagában is egy előrejelzés, de a 1. ábra alapján ennél valamivel árnyaltabb előrejelzést is adhatunk. Látható, hogy az előző év aszályindexének függvényében az országos aszály előfordulási valószínűsége 15-40% között változik: legnagyobb akkor, ha az index előző évi értéke 6,0 körül van. Hasonló változást látunk az őszi középhőmérséklet függvényében. Legnagyobb (40-45%-os) valószínűséggel 11,0-12,0 °C-os középhőmérséklctű ősz után számíthatunk országos aszályra. Az őszi csapadék függvényében kettős szélsőérték adódik. Legnagyobb (60%-os) az országos aszály bekövetkezésének valószínűsége 180-190 mm-es őszi csapadék után. További lehetőséget kínál az ilyenfajta előrejelzés pontosítására a megelőző feltételek együttes számbavétele. Érdemes volna megvizsgálni a májusi fagyok és az aszály kapcsolatát, mert feltűnő, hogy több rendkívül aszályos évben, mint pl. 1863-ban, 1935-ben és 1952-ben, erős májusi fagyok voltak. 381
