Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Átfogó aszályvizsgálatok
Átfogó aszAlyvizsgálatok nénk a Duna-medence egységes metodika szerint megszerkesztett aszálytérképének előállítását. Ha ez az együttműködés létrejönne, az aszályadat- bázis fölhasználásával természetesen idősor-elemzéseket és különféle ösz- szehasonlitó vizsgálatokat is lehetne végezni. Javaslatunk nem egészen újkeletű, hiszen már a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) 16. Európai Regionális Konferenciája is időszerűnek tartotta a nemzeti aszályszámítási módszerek és térképi megjelenítések összegyűjtését és harmonizálását {Vermes 1993). Az „Aszály a Kárpát-medencében” című ICID-munkaülés pedig többek között javasolta egy európai vagy kárpát-medencei aszályérzékenységi térkép megszerkesztését, első lépésként a munkaülésen ajánlott magyar módszer (P'álfai—Pet- rasovits-Vermes 1995) alkalmazásával {Vermes 1995). Az általunk bevezetett aszályindexet egyébként ismerik, és számításokat is végeztek, illetve végeznek vele Jugoszláviában, Horvátországban és Romániában. Legújabban (1996. június 4-én) a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hazánkban járt küldöttsége is érdeklődést mutatott az aszályok ilyetén jellemzése iránt. A küldöttség feladata egy olyan projekt előkészítése, amely négy közép-kelet-európai ország (Románia, Moldávia, Magyarország és Bulgária) számára határozná meg a követendő aszálystratégiát. Jó lenne a több vonalon indult, de nagyon a kezdetén járó közép-európai aszályvizsgálatokat valahogy összehangolni, s ezáltal eredményesebbé tenni. Visszatérve a bemutatott előzetes aszálytérképre, megállapíthatjuk, hogy a Duna-medencében az aszálynak leginkább kitett országok: Románia, Magyarország és Jugoszlávia, valamint Ukrajnának, Moldáviának és Bulgáriának ide eső kisebb-nagyobb része. Mérsékelten és közepesen aszályos térségek vannak még Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban. Az aszályindex 4%-os előfordulási valószínűségű becsült értéke sehol sem lépi túl a PAI=6,0 küszöbértéket Németországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában, de persze kivételesen ezeken a helyeken is előfordulhatnak aszályok. A Duna-medence aszályosságának ezen előzetes értékelése remélhetőleg eligazítást és segitséget ad az érintett országok e téren is nagyon időszerű és szükséges együttműködéséhez. Irodalom Domokos M. (1996): Beszámoló a Duna-medencebeli országok hidrológiai együttműködésének 10. szakértői értekezletéről (Lednice/Csehország, 1996. június 3-7.). NHP/OHP Híradó, 1996. évi 3. szám. Pálfai, I.-Boga, T. L.-Lábdy, J. (1994): Die durch die Düne Gefardeten Regionen des Donaueinzugsgebietes. XVII. Konferenz de Donaulander über 378
