Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

5. ábra. Havi csapadékösszegek 1992 októbertől 1993 augusztusig az Alsó-Tisza vidékén

A talajvíz már 1990-92-ben is Alföld szerte, de különösen a hátsági területeken, nagyon mélyen helyezkedett el, 1993-ban pedig tovább süllyedt. A talajnedvesség-tartalom az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai (OMSZ 1993) szerint a 0-0,50 m-es rétegben az Alföld nagy részén - a havi középértékeket tekintve - már májusban a vízkapacitás 40%-ára, júniusban pedig 30% alá csökkent (alacsonyabbra mint 1992-ben), júliusban és augusztusban 35% körüli volt.

Az aszály értékelése

Az aszályindex (PAI) 1993. évi értékeinek területi eloszlását a 6. ábrán mutatjuk be. Az aszály - különböző mértékben - hazánk területének 84%- át érintette, tehát országos méretű volt, s lényegében csak a nyugatidélnyugati és az északkeleti határ menti területeket kerülte el (PAI<6). A Dunántúl nagy részén, Észak-Magyarországon és a Tiszántúl keleti szélén mérsékelt aszály (PAl=6-8), beljebb közepes erősségű aszály (PAI=8-10), az Alföld nagy részén súlyos aszály (PA 1= 10—12), illetve a Tisza menti területeken rendkívül súlyos aszály (PA1>12) alakult ki. Néhány állomás (Kistelek, Szarvas, Tiszakécske) az index egészen szélsőséges, 14 feletti értékével tűnik ki.

324