Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvíz definíciói és mérőszámai
A BELVÍZ DEFINÍCIÓI ÉS MÉRŐSZÁMAI ból, talajvízből, forrásvízből, fakadó vízből keletkezik”. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy ez a lexikon a bányászatban fölmerülő belvízvédelmi feladatról is szól, mely nem más, „mint a külfejtési munkagödör külső vizektől megvédett bányatérségének területére lehulló csapadék és az ott felgyülemlő felszín alatti vizek egybeterelésének, szállításának, tárolásának és kiemelésének rendszere.” A belvíz fogalmi kérdéseivel újabban Török Imre György (1997) foglalkozott részletesebben. A műszaki értelmezés mellett a biológiai és közgazdasági értelmezést is indokoltnak tartja. Megfogalmazása szerint „belvízről mint műszaki fogalomról akkor beszélünk, ha a csapadék hatására a felszínen belvízfoltok, más szóval elöntések keletkeznek, megindul ezek össze- gyülekezése és lefolyása, a levezető csatornákban megemelkedik a vízszint, azok üzemszintjéig, esetleg azt meg is haladja, tehát a belvízelvezető rendszerek üzemeltetése válik szükségessé”. Az agrárszakemberek számára a belvíz mást jelent, „álláspontjuk szerint akkor van belvíz, ha a vízborítás, vagy a talaj vízzel való telítettsége a növényzet életfeltételeit nehezíti, végső esetben lehetetlenné teszi”. Végül „közgazdasági értelemben akkor beszélünk belvízről, ha kár keletkezik, pontosabban, amikor az elöntések vagy a talajtelítettség miatti terméskiesés meghaladja a partos területek többlet termésének értékét”. Végül még néhány újabb keletű definíció. „Belvíz: az árvizektől töltésekkel mentesített területeken keletkező vagy oda folyó víz, amely a töltésen át nem tud a nála magasabb árvízszint miatt befogadójába jutni, csak szivattyús átemeléssel”. (Vágás 1999). Az 1999. évi rendkívüli ár- és belvízvédekezésről folytatott beszélgetésekben az újságíró azon kérdésére, hogy mi a különbség árvíz és belvíz között, Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára, ezt a választ adta: „A definíciót tavaly egységesítették a társaságok. Eszerint: az árvíz az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő buzgárok és fakadóvizek vízhatása. A belvíz ezzel szemben a csapadékból, hó- és jégolvadásból a természetes, illetve a mesterséges lefolyás hiányában, valamint a talaj fagyott vagy víztelített állapota miatt keletkező felgyülemlett csapadékból származó víz.” (Kardos 1999). Az előző definícióhoz kiegészítésként kívánkozik a következő: Belvíznek — tipikus esetben - a síkvidéki területeken időnként fölszaporodó, nagy területeket elöntő, közvetlenül csapadékból (hóolvadásből és/vagy esőből), valamint a megemelkedett talajvízből származó vizet nevezzük. Helyenként és időnként előfordulhat, hogy a belvízképződésben a talajvíz nem játszik szerepet (pl. ha erősen kötött talajú területen mélyen helyezkedik el), de arra is akad példa az úgynevezett feláramlási zónákban, hogy — komolyabb helyi csapadék nélkül - pusztán a feltörő talajvíz okoz felszíni elöntéseket. A folyók, illetve az árvízvédelmi töltés 30
