Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai 8. ábra. A talajvízállás (terep alatti mélység) sokévi átlaghoz viszonyított arányának területi eloszlása 1990-ben Az aszályt befolyásoló fő tényezők együttes hatását kifejező aszályindex* értékének területi eloszlását a 9. ábra mutatja be. Az aszály kisebb-nagyobb mértékben az ország területének kb. 90%-át érintette. Az index legnagyobb, rendkívül súlyos aszályt jelző értékei (PAI>12) a Cegléd-Kiskunfélegyhá- za-Szentes és a Kisköre-Hortobágy közötti térségben adódtak, de nagyon súlyosnak minősíthető az aszály az Alföld és a Dunántúl más részein is. Mérsékelten aszályos és aszálymentes zóna csak az ország délnyugati részén, Észak- M agyarországon és-kisebb foltokban-a keleti országhatár mentén található. Az aszályindex országos átlaga 1990-ben 8,8 °C/100 mm. Az aszály súlyossága mellett ugyancsak érdeklődésre számottartó jellemző az aszály előfordulási valószínűsége. Ennek területi eloszlását láthatjuk a 10. ábrán. Az 1990. évi PAI-értékek előfordulási valószínűségét az 1931—88. évi adatsorok állomásonként előállított eloszlásfüggvényéből állapítottuk meg. A legkisebb előfordulási valószínűséggel jellemezhető területek elsősorban a Dunántúlon találhatók: pl. a Kisalföld nagy részén az 1990. évihez mérhető aszály előfordulási valószínűsége 1%-nál kisebb, azaz átlagos visz- szatérési ideje 100 évnél több. Tehát itt és a hasonló előfordulási valószínűséggel jellemezhető területeken (a Balatontól délre, Kiskunfélegyháza-Szen- tes térségében stb.) az 1990. évi aszály valóban rendkívüli esemény volt. A Dunántúl egészére vonatkoztatva az előfordulási valószínűség 3%-ra, az Alföld esetében 4%-ra, Észak-Magyarországon 8-10%-ra tehető. * Az aszályindex számítási módszerének leírását könyvünknek, Az aszály befolyásoló tényezői és méröszámai“ c. tanulmánya tartalmazza. 300
