Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Aszályok - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai

Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy aszályai A helytartótanács a károk fölmérésére Abonyi Istvánt küldte ki királyi biztosként. Ő június - július hónapban bejárta az Alföldet (szeptemberben a Fel­vidék egy részét is), s részletes jelentésekben számolt be a látottakról és a meg­tett intézkedésekről. Itt IX. jelentéséből idézünk néhány mondatot. E jelentésé­ben, melyet 1863. július 25-én írt Mezőtúron, a Bács, Csongrád, Csanád, Arad és Békés megyei helyzetről számol be (Országos Levéltár. M. kir. Helytartóta­nács iratai. D 216, III. Közigazgatási második kútfő. 8/a. 47788/ 58991 / 1863.). A királyi biztos Zombor és Szabadka között meglepően kedvező állapotokat talált, Csongrádba átlépve „már az aszály pusztításai tűntek fel - a silány tarlók, a roppant nagy táblákon látott kevés élet petrenczék eléggé mutatták az őszi ter­més csekélységét, a végbement nyomtatás pedig azt még szomorúbb valóságra szállította le... szerencsés gazda az - kinek vetőmagva megtérült, a legnagyobb rész azonban annak felét is alig kapta vissza. Zab s árpa termésnek- igen ritka kivétellel, sehol sincs nyoma, üres kalásza csekély szalmája jobbadán az éhes marhának legelése általfogyasztatott el-vagy takarmányul kaszállátott le. A ten­geri vetéseket átallában mindenütt silány, hervatag állapotban találtam, július 17-18-iki essők már fájdalom későn érkeztek s csak ritkán és kevés vetésnek hasz­náltak, mert a minden nedv nélküli gyökér jobbadán száradásnak indulva nem bírt már elég erővel a cső kifejlésére, minélfogva a szárakjobbadán meddőn ma­radnak. ” Csanád megyében „Makón s azután Mezőhegyes, Dombegyháza, Bánhe­gyes, Battonya vidékein, s a külömben olly termékeny nagy pusztáin mindenütt, s mindenben a csongrádihoz hasonló ínséget, a tengerinek igen csekély kivétel­lel reménytelen állapotát búsan tapasztaltam. A gyönyörű mezőhegyesi puszta tán sok fasorai s ültetményeinek árnya által védve, zöldebben üdébben nézett ki- s a roppant kiaszott rónának mintegy oázát képezi, termése ennek is cse­kély, a környékbeli határok mind nyomorúk, a tengeribeit itt ott mutatkozó cse­kély kivétellel- ép oly kevés vagy semmi reményre nyitnak kilátást mint Csong- rádban. - A nyomtatások eredménye ritkán jutalmazó meg a bevetett maggal a gazdát -jobbadán egy-két véka magot adott egy hold." Arad megye több mint felét megkímélte az aszály, de a ,jtagy és gaz­dag pécskai határ, s az olly termékeny Szemlak egyaránt bús képét mutat­ták ezen vidék ínségének. Az őszi oly csekély - a tengeri olly kiaszott, s re­ménytelen mint Csanádban. ” A királyi biztos hasonlóan súlyosnak találta az ínséget az aradi és a zarándi járásokban, a megye különben legdúsabb térségem is. Békésben ,jiabár az őszi némely helyeken 2-3 maggal fizetett is -jobbadán azomban csak a bevetett magot-sokhelyen azt sem térítette vissza. Zab, árpa job­badán elaszott, és magot is alig hajtott, az aszály és a sok szipoly pusztított minde­nütt, - a tengeri Békésben átalján mindenütt reménytelen, - ritka helyen lehet még bízni benne, ha hamar, s tartósan essözés állana be... Békés megyének nincs egy vidéke, nincs egy községe sem, mellyet megkímélt volna az aszály... Szomorú meg­győződésem volt a felöl, midőn a nagy téijű gyulai, csabai, mezőberényi, gyomai határokon átvonulva, a külömben olly dús búzaföldek tarlóit elégve, a tenyészet 282

Next

/
Oldalképek
Tartalom