Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Aszályok - Az aszály definíciói, befolyásoló tényezői és mérőszámai
AZ ASZÁLY DEFINÍCIÓI, BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI ÉS MÉRŐSZÁMAI Az aszály definíciói Az aszály fogalmi meghatározása körül elég nagy a bizonytalanság. A hazai és a külföldi szakirodalom sokféle definíciót közöl (Urbán 1993), de egyértelmű és általánosan elfogadott definícióról nem beszélhetünk. Ez többek között azzal magyarázható, hogy az aszály fogalmát több tudományág használja, és másként értelmezi. Bonyolítja a helyzetet, hogy az aszálynak több válfaját különböztetik meg (meteorológiai aszály, hidrológiai aszály, mezőgazdasági aszály stb.) és évszakos megkülönböztetést is szokás tenni (tavaszi aszály, nyári aszály). Lényegében minden aszálydefiníció az átlagnál kevesebb csapadéknak a mezőgazdaságra, a vízkészletek- re és a társadalmi-gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásával kapcsolatos. Egy általános célra szánt, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlását is figyelembe vevő, újabb keletű megfogalmazás szerint „az aszály az átlagos (szokásos) mértéket jelentősen és tartósan meghaladó vízhiány” {Bussay-Szinell-Szentimrey 1999). A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (1CID) Útmutatójának (Vermes 2000) fogalomjegyzéke, illetve annak magyar fordítása az aszályra vonatkozóan a következőket tartalmazza: „Aszály (Drought): olyan mértékű csapadékhiány a várthoz, illetve a normálishoz képest, amelynek következtében - amennyiben a tenyészidőre vagy hosszabb időszakra kiterjed - a csapadék nem képes kielégíteni a vízigényeket. Ez gazdasági, szociális és környezeti károkat okozhat. Úgy kell tekinteni, mint visszatérő időjárási jellegzetességet. Az aszály sokkal inkább relatív, mint abszolút állapot, amelyet minden régióban és minden élőlénycsoportra külön kell értelmezni. Minden aszály különbözik a másiktól erősségben (intenzitásban), tartamában és területi kiterjedésében. Mezőgazdasági szempontból az aszály egy adott szántóföldi, illetve erdőterületen lévő növényállomány tartós és jelentős mértékű vízhiánya, ami nagymértékben behatárolja a növény életfolyamatait. Növény nélkül az aszály nem értelmezhető, mert a különböző növények különbözőképpen reagálnak az azonos mértékű szárazságra.” A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (1959) szerint az aszály „(Nagyon) hosszú ideig tartó szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a vetés, termés nagy kárt szenved.” A Magyar Nagylexikon 2. kötetében (1994) az aszály címszónál ezt olvashatjuk: „aszály: rendellenesen hosszú ideig tartó (néhány hetes, esetleg 255
