Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A mértékadó belvízhozam meghatározása
A MÉRTÉKADÓ BELVÍZHOZAM MEGHATÁROZÁSA A belvízhozam alapértékét módosító tényezők A tervezendő vízgyűjtő gyakran nem azonos a mért adatokkal rendelkező vízgyűjtővel, hanem annak csupán egy részvízgyűjtője, kivételesen a bázisvízgyűjtőnél nagyobb, a szomszédos területekre is kiteijedő, esetleg teljesen különálló vízgyűjtő. Ilyenkor a mértékadó fajlagos belvízhozam fentiek szerint meghatározott alapértékét még módosítani kell. A módosítást egyrészt a vízgyűjtők eltérő geometriai adottságai, másrészt az esetleg szintén eltérő beszivárgási-vízbefogadó-képességi viszonyok teszik szükségessé. Utóbbiak azonos vízgyűjtő esetén is változhatnak, pl., ha intenzív meliorációs beavatkozásokat (talajcsövezést és öntözést) irányoznak elő és hajtanak végre. A módosításra szolgáló korrekciós tényezőket a belvízrendszerek tapasztalati vízszállítási értékeiből kiinduló méretezési módszernél bevezetett formában állíthatjuk elő (Pálfai 1984, 1988a, KVM 1988). A geometriai adottságok közül leginkább a vízgyűjtők kiterjedése befolyásolja a fajlagos csúcsvízhozamot, de erre hatással van a vízgyűjtő alakja és esése is. E hatások eredője jól kifejezhető egyetlen paraméterrel, a belvíz levonulási idejével. A levonulási idő a megtett út és a középsebesség hányadosaként számítható. A terepen való vízmozgás idejét elhanyagolva, elegendőnek látszik a csatornahálózatban való levonulási időkkel, ezeknek is egy közelítő értékével számolni, mivel a korrekció során ezeket nem közvetlen használjuk föl, hanem egymáshoz viszonyított arányukkal számolunk. A belvízcsatornákban előálló középsebesség meghatározásához, átlagos viszonyokat alapul véve, egy segédletet szerkesztettünk (2. ábra), melyről a középsebesség a vízgyűjtőterület nagysága és a csatorna átlagos esése függvényében olvasható le. 2. ábra. Segédlet a levonulási sebesség meghatározásához 222