Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - A belvíz előrejelzése

A BELVÍZ ELŐREJELZÉSE vasztotta a maradék havat, s nagy belvíz-elöntéseket okozott. Az Alföld déli felén februárban eddig lehullott csapadék mennyisége mintegy 90 mm, ami a sokévi februári átlag háromszorosa. Az Alföld középső és északi részén több­felé havazott is, itt a hóréteg vastagsága az előző napokhoz képest lényegesen nem változott, de a 20 cm-es hóhatár tovább tolódott északkeleti irányba. A hóban tárolt vízkészlet valamelyest nőtt, a hósűrűség általában 0,25-0,32 gramm köbcentiméterenként. Jellemző vízegyenértékek: a Közép-Tisza vidé­kén 16-27 mm, a Tiszántúli VÍZIG területén 50-70 mm, az Észak-magyaror­szági VÍZIG síkvidéki területein 50-92 mm, a Felső-Tisza vidéki VÍZIG terü­letén 72-126 mm (az utóbbi értéket Szabolcsveresmarton mérték).” A tájé­koztató a várható belvízi elöntésre vonatkozóan leszögezi, hogy „A koráb­ban kiadott belvízi előrejelzésben megadott 250 ezer hektáros elöntési fel­ső határ 300 ezer hektárra is növekedhet, mert az Alföld középső és észak­keleti részén még jelentős területeken nem olvadt el a hó, amelyben igen nagy a vízkészlet.” A március 5-i tájékoztató a hóréteg vastagságának gyors csökkenését jelzi, de „Ennek ellenére március 4-én reggel több helyen, így Záhony, Tiszabercel, Szabolcsveresmart és Tiszaszalka mérőhelyeken még mindig rendkívül magas, 70-85 mm körüli volt a hóvíztartalom!” A belvíz-előre­jelzési rész a következőket tartalmazza: „Az Alföld D-DK-i részén az el­múlt napokban bekövetkezett elöntési maximum kialakulása után az elön­tött terűi etek kiterjedésének folyamatos csökkenése várható. Ezt a folyama­tot csak egy jelentősen csapadékosabb időszak szakíthatja meg, és fordít­hatja vissza. Az Alföld középső és északi részén az elöntések további nö­vekedésére kell számítani. A megmaradt hóréteg közel teljes elolvadása nyomán az országos elöntési maximum a hét végére, illetve a jövő hét ele­jére várható, 300 ezer hektár fölött. Különösen a Felső-Tisza vidékén vár­ható az eddigi legnagyobb elöntésekhez és lefolyásokhoz közeli vagy azt meghaladó állapot kialakulása. Amennyiben beválik a rövidtávú meteoro­lógiai előrejelzés, úgy a következő héten az elöntött területek országos vi­szonylatban valószínűleg lényegesen nem csökkenthetők”. Az egyidejű legnagyobb elöntés március 8-án következett be, s - a VÍZ1G- jelentések tanúsága szerint - országosan összesen 350 ezer hektárt tett ki. A fentiekben ismertetett belvízi tájékoztatók, illetve előrejelzések - az OVF illetékesei szerint is - hasznosak voltak, jól segítették a belvízvédeke­zésre való fölkészülést és a védekezés irányítását. Az 1999. évi rendkívüli belvízi helyzet tapasztalatai bizonyára újabb lendületet adnak az előrejelzé­si módszer továbbfejlesztéséhez. Megjelent a Vízpart 1999. évi 2. számában. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom